Ulla Mitzdorf német tudós (1944–2013) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ulla Mitzdorf német tudós (1944–2013) 

március 31, 2017 - 21:47

Az egykori polihisztorok modern képviselője, több, egymástól eltérő tudományterületen ért el kimagasló eredményeket. Publikációi jelentek meg fizika, kémia, pszichológia, élettan, gyógyszertan, gender témában. 1974-ben a müncheni egyetemen védte meg doktori értekezését elméleti kémiából. 1983-ban élettanból, 1984-ben pszichológiából és neurobiológiából szerzett tudományos fokozatot a müncheni Ludwig Maximilian  egyetemen. 1974-től a Max-Planck Intézet pszichiátriai osztályának tudományos munkatársa volt, 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezést a müncheni egyetemre. A bajor egyetemek képviseletében rendszeresen részt vett német és külföldi nőkonferenciákon. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elsa Neumann német fizikus (1872–1902) 

augusztus 29, 2017 - 00:24

1890-ben szerezte meg tanítói oklevelét, egyetemen szeretett volna továbbtanulni. Mivel nők nem lehettek egyetemi hallgatók, egyenként megkérte a fizikus, matematikus, kémikus, filozófus professzorokat, hogy látogathassa óráikat. Többek között megkapta Emil Warburg és Max Planck támogatását is. 1898-ban az oktatási minisztérium különleges engedélyével Über die Polarisationskapazität umkehrbarer Elektroden címmel benyújtotta és megvédte doktori disszertációját, amely megjelent a rangos Annalen der Physik folyóiratban is.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

Agnes Pockels német autodidakta tudós (1862–1935)

február 11, 2017 - 13:53

1891. március 12-én a rangos Nature folyóiratban "Surface Tension" címmel megjelent egy nagy feltűnést keltő cikk. Szerzője egy német háziasszony, aki mosogatás közben kísérletezett, és felfedezte a kollapszusnyomás létezését és berendezést szerkesztett annak mérésére. Agnes Braunschweigben élt családjával,  a középiskola elvégzése után a háztartást vezette, nő lévén nem tanulhatott tovább. Öccse, aki fizikusnak tanult és ismerte húga tudományok iránti érdeklődését, ellátta őt tudományos könyvekkel.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

Rachel Littler Bodley amerikai botanikus, vegyész

december 07, 2017 - 13:28

1849-ben a Wesleyan Female College-ban végzett, és ugyanott kapott kisegítő tanári állást. 1860-ban folytatta tanulmányait, a Polytechnic College of Pennsylvaniánkémiát és fizikát, a Woman's Medical College of Pennsylvanián anatómiát és élettant hallgatott. 1862-ben a Cincinnati Female Seminary természettudományi karán megkapta tanárikinevezését. 1865-ben meghívták a Woman's Medical College kémiai és toxikológiai tanszékének vezetésére, ő volt az első nő, aki orvosegyetemen professzori kinevezést kapott. 1874-ben dékánná választották, ezt a pozícióját haláláig betöltötte.

Maria Sibylla Merian német természettudós, illusztrátor (1647–1717)

április 09, 2017 - 14:21

A világhírű rézkarcművész és könyvkiadó Matthäus Merian lánya gyerekkorától érdeklődött a virágok, lepkék iránt, megfigyelte és - a barokk túldíszítettségétől mentesen - aprólékos pontossággal lefestette őket. Apja halála után virágfestő mostohaapja tanította rajzra és rézmetszésre. Házassága és két lánya születése sem szabott gátat a tevékenységének, amit 1665-ben Nürnbergbe költözve még festőiskola nyitásával és könyvkiadó működtetésével is tetézett.

Clara Immerwahr német vegyész (1870–1915)

június 21, 2017 - 15:09

Az első nő, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya, a tanárképző elvégzése után vegyész apja támogatásával engedélyt kapott tanulmányai folytatására a breslaui egyetemen. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötött az ismert vegyésszel, Fritz Haberrel. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de keservesen csalódott. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett, csak férje publikációihoz gyűjthetett anyagokat.

Irène Joliot-Curie francia fizikus (1897–1956)

szeptember 12, 2017 - 10:38

Szülei már 10 éves korában észrevették matematikai tehetségét. A Sorbonne természettudományi karán kezdett tanulni, a háború alatt röntgentechnikusként dolgozott, utána tudta befejezni tanulmányait. 1925-ben védte meg a polónium alfa sugárzásáról írt doktori disszertációjat, utána anyja laboratóriumában kezdett dolgozni. 1926-ban házasságot kötött Frédéric Joliot-val, kutatásaikról közös publikációkban számoltak be. A mesterséges radioaktivitás felfedezéséért 1935-ben megosztott Nobel-díjat kaptak. 1936-ban rövid időre a tudományos kutatásért felelős államtitkári posztot töltötte be.

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.

Anna Atkins angol botanikus, fényképész (1799–1871)

március 15, 2018 - 21:16

Valószínűleg ő az első, aki fényképekkel illusztrált könyvet publikált, és talán az első nő, aki fényképet készített. Apja nevelte, aki ismert tudós, a Royal Society titkára volt. Anna alapos botanikai ismeretekre tett szert, fő témája az algák kutatása volt. Henry Fox Talbot feltaláló megismertette vele a fényképezés korabeli technikáját, melyet felhasználva publikálta első könyvét British Algae: Cyanotype Impressions címmel 1843-ban.

Bertha Lutz brazil zoológus, feminista (1894–1976)

május 04, 2017 - 22:13

Értelmiségi családból származott, Párizsban a Sorbonne-on hallgatott biológiát és zoológiát. Az egyetem elvégzése után 1919-ben a brazil Nemzeti Múzeum  kutatója lett, amit sokan kritizáltak, mivel abban az időben közhivatali állást csak férfiak kaptak. A feminista eszmékkel Európában ismerkedett meg, és fontosnak tartotta ezeket hazájában is terjeszteni. 1922-ben létrehozta a Federação Brasileira pelo Progresso Feminino-t (brazil szövetség a nők haladásáért). Az egyesületnek komoly szerepe volt abban, hogy a brazil nők 1934-ben kivívták a választójogot.