Ulla Mitzdorf német tudós (1944–2013) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ulla Mitzdorf német tudós (1944–2013) 

március 31, 2017 - 21:47

Az egykori polihisztorok modern képviselője, több, egymástól eltérő tudományterületen ért el kimagasló eredményeket. Publikációi jelentek meg fizika, kémia, pszichológia, élettan, gyógyszertan, gender témában. 1974-ben a müncheni egyetemen védte meg doktori értekezését elméleti kémiából. 1983-ban élettanból, 1984-ben pszichológiából és neurobiológiából szerzett tudományos fokozatot a müncheni Ludwig Maximilian  egyetemen. 1974-től a Max-Planck Intézet pszichiátriai osztályának tudományos munkatársa volt, 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezést a müncheni egyetemre. A bajor egyetemek képviseletében rendszeresen részt vett német és külföldi nőkonferenciákon. 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Agnes Pockels német autodidakta tudós (1862–1935)

február 11, 2017 - 13:53

1891. március 12-én a rangos Nature folyóiratban "Surface Tension" címmel megjelent egy nagy feltűnést keltő cikk. Szerzője egy német háziasszony, aki mosogatás közben kísérletezett, és felfedezte a kollapszusnyomás létezését és berendezést szerkesztett annak mérésére. Agnes Braunschweigben élt családjával,  a középiskola elvégzése után a háztartást vezette, nő lévén nem tanulhatott tovább. Öccse, aki fizikusnak tanult és ismerte húga tudományok iránti érdeklődését, ellátta őt tudományos könyvekkel.

Elsa Neumann német fizikus (1872–1902) 

augusztus 29, 2017 - 00:24

1890-ben szerezte meg tanítói oklevelét, egyetemen szeretett volna továbbtanulni. Mivel nők nem lehettek egyetemi hallgatók, egyenként megkérte a fizikus, matematikus, kémikus, filozófus professzorokat, hogy látogathassa óráikat. Többek között megkapta Emil Warburg és Max Planck támogatását is. 1898-ban az oktatási minisztérium különleges engedélyével Über die Polarisationskapazität umkehrbarer Elektroden címmel benyújtotta és megvédte doktori disszertációját, amely megjelent a rangos Annalen der Physik folyóiratban is.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

Rachel Littler Bodley amerikai botanikus, vegyész

december 07, 2017 - 13:28

1849-ben a Wesleyan Female College-ban végzett, és ugyanott kapott kisegítő tanári állást. 1860-ban folytatta tanulmányait, a Polytechnic College of Pennsylvaniánkémiát és fizikát, a Woman's Medical College of Pennsylvanián anatómiát és élettant hallgatott. 1862-ben a Cincinnati Female Seminary természettudományi karán megkapta tanárikinevezését. 1865-ben meghívták a Woman's Medical College kémiai és toxikológiai tanszékének vezetésére, ő volt az első nő, aki orvosegyetemen professzori kinevezést kapott. 1874-ben dékánná választották, ezt a pozícióját haláláig betöltötte.