Róna Magda táncos, koreográfus, színházi rendező (1902–1989)

december 30, 2019 - 21:04

Arcképcsarnok

Művészek

Előadóművészek

Madzsar Alice mozgásművészeti iskolájában végzett koreográfusi tanulmányokat, ugyanitt hamarosan tanítani kezdett, majd Madzsar Alice halála után 1939-ig vezette az intézetet. Előadóként és koreográfusként - néha Magda Mária néven - 1926-tól részt vett a baloldali avantgárdista színházi mozgalmakban. Drámai táncaival a szürrealista stílus kezdeményezője volt. 1945-ben a Madách Színházban volt rendező, 1946-ban a Dolgozók Színházát vezette férjével, Palasovszky Ödönnel együtt. Kifejező, kamara jellegű kompozíciói, valamint nagy létszámú mozgásdrámái a magyar modern táncélet sajátos vonulatát képezték.

magyar nők

magyar nők a két világháború között

mozdulatművészet

Madzsar Alice Intézet

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Péchy Blanka színész, író, nyelvművelő (1894–1988)

szeptember 21, 2017 - 19:26

Péchy Blanka 1957-ben (Fotó: Kotnyek Antal)

Pécsett született, a budapesti Színművészeti Akadémián tanult színészmesterséget, 1914-ben végzett. A Magyar Színházhoz szerződött, 1927-től a Belvárosi Színház tagja volt. A következő évben Max Reinhardt hívta meg bécsi színházába játszani, több évet töltött ott. A háború után a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1948-tól Bécsben volt kulturális attasé és a Collegium Hungaricum vezetője. Élete fontos céljának tartotta a magyar nyelv ápolását. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, előadásokat tartott, a nyelvművelésről és Beszélni nehéz címmel állandó sorozata volt a rádióban.

Bródy Lili költő, író, újságíró (1906–1962)

május 02, 2017 - 21:46

Banktisztviselőnek indult, majd a Pesti Hírlap, 1945 után a Magyar Nemzet munkatársa volt. Regényeiben szórakoztató, könnyed hangon a kortárs, általában polgári nők életét mutatta be.

A Bozzay Margit szerkesztette Magyar Asszonyok Lexikona 1931-ben így ír róla:

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

szeptember 29, 2017 - 23:47

Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bújkálnia kellett.