– Anyuka, kifizetem maga helyett a bírságot, csak hadd jöjjenek el a lányok a fellépésre – idézte a tanár szavait Erika, aki négy éve neveli egyedül tízéves ikreit. Éppen első osztályba készültek a lányok, amikor szüleik a különválás mellett döntöttek. Eleinte úgy tűnt, egy gyors, komplikációmentes válás lesz, aztán minden máshogyan alakult.

– A volt férjemmel kötöttünk egy ideiglenes megállapodást a gyermektartásdíjról és a láthatásról, ezt azonban nem tartotta be. A szüleihez költözött, a vállalkozásával nem foglalkozott, így az csődbe ment, másik munkát azóta sem keresett. Vélhetően feketén szerzett jövedelmet, de abból tartásdíjat nem fizetett, így a nagyszülők segítenek a gyermekek ellátásában – mesélte Erika. Elmondta, hogy a lányok és az apa közötti kapcsolattartás ugyancsak problémás volt. Az is előfordult, hogy apuka „elfelejtette” visszavinni a lányokat, de mivel a válást akkor még nem mondták ki, hatósági intézkedést nem tudtak igénybe venni.

– Három év után sikerült jogerősen felbontani a házasságot, de a láthatás bíróság általi szabályozása sem hozott nyugalmat, sőt, a megállapított tartásdíjat sem fizette apuka.

Többször indult ellene büntetőeljárás, mert nem gondoskodott a gyermekeiről, ezzel szemben a láthatási jogosultságát elég egyedi módon értelmezi

– mondta az édesanya.

Erika több doboznyi iratanyagot halmozott fel az elmúlt négy év alatt, és meglepő esetekről számolt be. Egyik alkalommal a nagymama ment a lányokért az iskolába, ekkor Erika értesítette az apát, hogy ne az otthonukhoz, hanem a nagyszülőkhöz menjen, ott átveheti az ikreket. De apuka inkább nem ment a gyerekekért a két utcányira lakó nagymamához, hanem a gyámhivataltól kérte az anya bírságolását.

Máskor egyik-másik lány betegsége miatt küldött értesítést, hogy elmarad a láthatás, és a következő héten pótolhat, de apuka ekkor is inkább a gyámhivataltól kérte az édesanya elmarasztalását.

Néhány esetben apuka kérte, hogy halasszák el a láthatást, mert neki más programja volt. Később kiderült, hogy feketén dolgozott vagy éppen baráti találkozón vett részt. Erika szerint ezek nem szolgálhatnának kimentésül a kapcsolattartás alól, de apukának mindent megengedett a gyámhivatal.

– Nemrégiben azért bírságoltak meg, mert az ikrek aerobikversenyre mentek. Az esemény apuka hétvégéjére esett, de ő nem akarta elvinni őket oda. Ezért értesítettem, hogy elmarad a láthatás, és a következő héten bepótolhatja az elmaradt kapcsolattartást. Be is pótolta, a gyámhivatal mégis megbírságolt engem – ismertette az asszony.

Nemsokára ismét verseny lesz, amire nagyon készülnek a lányok. A baj csak az, hogy az is éppen apai hétvégére esik.

– A korábbi elmarasztalás alapján nem tehetjük meg, hogy a verseny miatt a következő hétre halasszuk az apai láthatást. Szóltam a tanárnak, hogy az ikrek nem tudnak részt venni a versenyen. Erre mondta a pedagógus, hogy inkább kifizeti a bírságot, csak hadd vegyenek részt a fellépésen lányok – számolt be Erika.

Nagyra értékeli a tanár felajánlását, de úgy érzi, itt nem a pénzről van szó. Inkább arra nincs szüksége, hogy még egy elmarasztaló határozatot kapjon, mert azzal további támadási felület ad az apa részére. Nem érti, hogy a gyermekek védelmére létrehozott szerv miért nem a lányokat javát szolgálja. Nem érti, hogy az apa miért élvez ekkora előnyt a hivatalos eljárásokban. Nem érti, hogy miért a gondozó szülőt marasztalják el azért, mert a gyerekei érdekei szerint jár el. Nem érti, hogy lányai miért nem vehetnek részt a számukra kedves programon, ha az apai hétvégére esik; vagy miért nem lehet kötelezni az apát is arra, hogy biztosítsa a részvételt gyerekek számára fontos eseményeken, illetve, ha erre nem hajlandó, akkor a következő héten pótolja az elmaradt láthatást.