Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

február 25, 2019 - 00:52

A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt. 1906-ban Hárman címmel első férjével, Haraszthy Lajossal és Göndör Ferenccel közös verseskötetet publikált, melynek címlapját Rippl Rónai József készítette, az előszót Ady Endre írta. Regényeiben és elbeszéléseiben gyakran foglalkozott a nők sorsával, az emancipált nő problémáival. Komoly elismerést és vitákat váltott ki 1915-ben az Amíg egy asszony eljut odáig című regénye. 1991-től a mezőnyárádi iskola Szederkényi Anna nevét viseli. 

Néhány munkája: 

  • A jövő felé;
  • Van ilyen asszony is - Történet a régi időkből;
  • A Mária Annunziáta-villában;
  • Sorsok ha találkoznak;
  • A végzet egy rongybaba;
  • Márika. Regény fiatal leányok számára;
  • Amiért egy asszony visszafordul;
  • A vöröshajú;
  • A halott bekopogtat;
  • Krasznahorka titka;
  • Egy darab kenyér. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Tevan Margit ötvös (1901–1978)

január 17, 2017 - 20:38

Az Iparművészeti Iskola hallgatója volt, majd a két híres ötvös, Zutt Richard és Kiss Ferenc tanítványa lett. 1928-ban önálló lett, a réz volt kedvelt anyaga, de ónnal és bronzzal is  szívesen dolgozott. Munkái nagyon hamar sikert arattak, több hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt és nyert díjat. Többek között 1933-ban megkapta Budapest Székesfőváros elismerő oklevelét, 1937-ben pedig a párizsi világkiállításon a Diplôme ďHonneur díjjal tüntették ki. A háború alatt a gettóban írt naplója Minden ház ellenségesen áll - Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései címmel jelent meg. 

Szalmás Piroska zeneszerző, kórusvezető, író, tanár (1898–1941)

augusztus 04, 2017 - 21:01

A nevét viselő kórusról híres, és ő volt az első, aki József Attila verseihez zenét szerzett. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, mesterei között volt Kodály Zoltán és Weiner Leó. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, az SZDP majd a KMP tagja volt, állandó rendőrségi megfigyelés alatt állt. Ifjúmunkásokból szervezett kórusa hamarosan ismertté vált, repertoárjukban népdalok, munkásdalok, megzenésített József Attila versek szerepeltek. Kórusműveket és dalokat szerzett, spirituálékhoz írt magyar szöveget. Fiatalon halt meg, Budapesten 2012-ig utca viselte a nevét.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.