"A hét elején alig 24 órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon, vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon" - értesült augusztus 9-én a hvg.hu. Az intézkedés az ELTE-n és a CEU-n elérhető magyar nyelvű képzéseket érintené. Ennek kapcsán a portál felidézte, hogy a KDNP korábban is kritizálta a képzést. "A gender szak szemben áll mindazzal, amit a kormány az emberről vall" - mondta például Rétvári Bence államtitkár 2017 márciusában.

A Zoom.hu kérdésére reagálva az EMMI a tervezetet azzal indokolta, hogy a képzés gazdaságilag nem racionális és nincs rá igény a magyar munkaerőpiacon. (Ilyen alapon, talán a nyelvszakok kivételével, az egész BTK-t beszánthatnák.)

Az ELTE vezetése először meglehetősen szervilisnek ható nyilatkozatot adott ki. "A képzés megszüntetését az ELTE nem tervezte, az esetleges további szakmai egyeztetésekre Egyetemünk nyitott, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a fenntartó minisztérium jogosult a képzési portfólió felülvizsgálatára, ezen belül egyes képzések megszüntetésére is. Ezzel összhangban a fenntartó döntését Egyetemünk tudomásul veszi és tiszteletben tartja, egyúttal fontosnak tartjuk, hogy a témakörben lehetőség szerint érdemi szakmai vita folyhasson le" - írták.

Pető Andrea, a CEU oktatója, az MTA doktora a Facebookon így fogalmazott: "Amennyiben a készülő rendelet figyelmen kívül hagyná az illetékes szakemberek értékelését (melyet az EMMI még két évvel ezelőtt is megerősített), az azt az üzenetet hordozná, hogy Magyarországon az ideológiai-politikai szempontok felülírják a tanszabadság elvét." 

Egy nappal később váratlan támogatás érkezett kormánypárti oldalról: Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője, a Demokrata újságírója a maga módján védelmébe vette a képzést: "Ha igaz a hír, akkor itt ráadásul alapvető tájékozatlansággal van dolgunk. A gendertudomány ugyanis nem az, amit felületes újságírók írnak róla. Nem túltolt feminizmus, nem a család szétverése, nem kisgyerekek nemváltásának támogatása, nem tetszés szerinti biológiai nemek konstruálása. Hanem annak vizsgálata, hogy a biológiai nem miként jelenik meg a társadalomban. Márpedig megjelenik. És ennek ezer vonatkozása van. És ha ezeket nem ismerjük, hogyan akarjuk elérni például azt, hogy a társadalom visszanyerje a reprodukciós képességét? Hogyan akarjuk megtalálni az eszközöket ahhoz, hogy a férfiak és a nők újra szeressék a gyerekeket?  A gendertudományokat az egész világon kutatják és oktatják. Ezekben a szellemi műhelyekben bőven van zabhegyezés is, meg túltolt feminizmus is, számos tanszék a szélsőséges liberalizmus fellegvára. Más műhelyekben pedig értékes munka folyik, segít megértenünk, hogy miért viselkednek úgy az emberek, ahogy, és mit kellene tennünk, hogy jobban működjön a társadalom. Nonszensz, hogy a magyar tudományosság ne kapcsolódhassék be ebbe a folyamatba, a tudományos konferenciákon ne legyen jelen magyar kutató, a folyóiratokban ne jelenjék meg magyar szerző."

Gregor Anikó, az ELTE társadalmi nemek tudománya mesterképzés egyik oktatója a közösségi oldalon kritizálta az ELTE nyilatkozatát. "Azért tartottuk fontosnak a szak elindítását 2013-ban, mikor a szak beindításának előkészületeit megtettük, mert úgy láttuk, hogy hiány, hogy idehaza nincs olyan egyetem és olyan önálló képzés, ahol ezekről, a magyar nőket és férfiakat is jelentősen érintő kérdésekről magyarul, rendszerezett keretben, az ország posztszocialista és közép-kelet-európai sajátosságait figyelembe véve tanulhatnak érdeklődő diákok, miközben az elmúlt évtizedek alatt jókora szociológiai, szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, közgazdaságtudományi, politológiai, történettudományi, irodalomtudományi tudás halmozódott fel. Továbbra is ezt a tudást osztjuk meg a diákokkal" - mondta többek közt. 

Az ELTE TÁTK dékánja támogatólag nyilatkozott az ügyben, egyebek mellett kiemelve, hogy "a 2016-os felülvizsgálat során egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki". Akárcsak a 2014. márciusában aláírt Isztamuli Egyezmény esetében, a kormánynak később jutott eszébe genderpánik ürügyén tiltakozni, és a saját szavát meghazudtolni.

MIndezen előzmények után az ELTE a mai napon újabb sajtónyilatkozatot adott ki, melyben már az áll, hogy az MRK részére megküldött észrevételekben az ELTE "határozottan és egyértelműen kifejtette egyet nem értését" a mesterszak rendeleti megszüntetésével kapcsolatban, többek közt mert az előterjesztés nem tartalmazott indoklást, és mert a rendelkezés sértené az Alaptörvény X. cikkének (3) bekezdését, amely garantálja a felsőoktatás és a tudomány autonómiáját. Továbbá,

"Az Egyetem egyértelműen és kifejezetten rögzítette, hogy szakmailag indokolatlannak tartja, hogy szakmai egyeztetés nélkül egy olyan, az összes szakmai szűrőn megfelelt mesterszak kerülne megszüntetésre, amely hosszútávon biztosíthatja olyan szakemberek utánpótlását, akik a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és egyenlőtlenségekkel, így a család és a népesedés kérdésével, mindezek magyarországi és globális gazdasági és kulturális okaival és következményeivel foglalkoznak.

Az Egyetem az MRK részére megfogalmazott észrevételekben pontosan megnevezett olyan szakmai témakörüket, amelyek nem hogy feleslegesek, hanem a magyar társadalom égető problémáira mutatnak rá, és amelyek megoldásában a kormányzat is kinyilvánította aktív részvételi szándékát. A társadalmi nemek tanulmánya mesterszak társadalomtudományos megközelítésben olyan témákat dolgoz fel az oktatás során, amelyek a férfiak és a nők viszonylatában, a magyar társadalom és a körülöttünk lévő világ akut és megoldásra váró konfliktusai.

Ezek például:

• a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő nők munkavállalási nehézségei: egy 2012-es hazai TÁRKI-kutatás során a GYES-en, GYED-en lévő nők fele mondta azt, hogy nincs munkahelye, ahová visszatérhet;
• a gazdasági válság hatásai a kelet-európai nőkre: egy 2015-ös hazai kutatás arra világított rá, hogy a 2008-as gazdasági válság a régió női lakosságát erőteljesebb mértékben érintette negatívan, mint a nyugat-európai nőket;
• a többek között a társadalmak elöregedése miatt fellépő gondoskodási krízis hatása a nőkre: az ápolási díjban részesülők háromnegyede nő; idős vagy tartósan beteg családtag ápolását 10-ből 7 ember elsősorban női családtag feladatának tartja;
• a gondoskodási krízis globális: kelet-európai nők saját családjukat hátrahagyva nyugat-európai intézményekben és otthonokban gondoskodnak az ottani idősekről, amely helyzettel az otthon maradó kelet-európai férfiak is nehezen birkóznak meg;
• a nők és férfiak jövedelme közti különbség az Eurostat adatai szerint jelenleg 14% Magyarországon;
• a frissdiplomások között nem találunk olyan képzési területet, ahol a férfiak kezdőbére ne lenne magasabb a nők kezdőbérénél;
• a halandósági mutatók nemek szerinti eltérései és az abban bekövetkezett változások."

A helyzetet külön nehezítette, hogy a portálok többsége gendersemleges wc-feliratokat ábrázoló képpel illusztrálta a "genderszak" tervezett megszüntetésével kapcsolatos híreket, ami olyan formában mossa össze társadalmi nemi szerepek (gender roles) és gender identitások témakörét, ami sem a gender studies oktatásának, sem az LMBTQ aktivista törekvéseknek nem jó. A genderpánik gyakorlatilag a transzneműséggel kapcsolatos tudatlanságot illetve a homo- és transzfóbiát, valamint (jellemzően szenzációhajhász módon tálalt, külföldi, adott esetben szélsőséges) "ELŐÍRÓ" (azaz: változásokat előmozdítani igyekvő) aktivista törekvéseket használják fel a nők és férfiak társadalmi helyzetét vizsgáló LEÍRÓ tudomány ellen.

Magyarországon az egyetemi és az aktivista szféra meglehetősen elkülönül. Személyes tapasztalatom, hogy a gender studies-t oktatók többsége az aktivizmusban többé-kevésbé járatlan, és a gender identitások kérdésköréhez nem ért. Ennek az is az oka, hogy a társadalmi nemek tudománya nem a BELSŐként megélt nemi identitással, hanem a nők és férfiak társadalmi helyzetével, a biológiai nemekhez kapcsolódó KÜLSŐ nemiszerep-elvárásokkal foglalkozik (és az Isztambuli Egyezmény is ebben a jelentésben használja a "gender" szót, LMBTQ kérdésekben nem foglal állást). A kettő összemosása vagy tudatlanságból ered, vagy akár szándékos is lehet, hiszen kiválóan alkalmas bűnbakképzésre és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok összeugrasztására. Csak sejthető a stratégia mögötti megfontolás: a bizonytalan nemiséggel (még) hatékonyan lehet ijesztgetni, nő és férfi egyenlőségét viszont egyre kevesebben találnák rémisztőnek. 

UPDATE:

augusztus 14-én a Magyar Rektori Konferencia is jelezte, hogy nem támogatja a társadalmi nemek tanulménya mesterképzés megszüntetését.