Bátori Irén költő, író (1905–1958)  

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Bátori Irén költő, író (1905–1958)  

december 25, 2017 - 22:26

Jászberényben született, a Zeneművészeti Főiskolán végzett ének-zene szakos tanárként. Apácanövendék volt, felszentelése előtt ismerkedett meg és kötött házasságot Zelk Zoltánnal.

Pestre költözésük után kezdett írni, a Népszava és a Pesti Hírlap rendszeresen közölte cikkeit, elbeszéléseit. 1931-ben jelent meg Kék virág című verseskötete, mely elismerő kritikákat kapott. A Népszava például így írt: 

Bátori Irén halkszavú, befelé érző költő, aki a jambusok finom lüktetéséhez, a szonettek tiszta zengéséhez menekül a vezércikkversek dübörgése elől. Tiszta szinek, tiszta hangok, tiszta érzések tiszta költöisége adatott néki, amivel a ma tenger jaját elsirja. A Dick Manó kiadásában megjelent „Kék virág" halkszavú költője „mindennapi jóság" akar lenni emberek szivében, „egyszerűen, mint asztalukon a kenyér". S ha az emberek „szigetek, mind-mind süllyedők", amiket „körülzár undok szópalánk", üszköt csóvál a gyilkos kerítésekre.

Utépitő költő Bátori Irén s ha bevallja: „amit mondandó voltam, számról szivembe csuklott", legyen nála erősebb, akinek keményebb az izma, harcosabb, akinek fájóbb csapásu az ökle. De az erősebbek és harcosabbak is próbáljanak a kollektiv emberszeretetnek arra a magaslatára emelkedni, amelyen ö áll.

A háború után a Szabadság és a Kisdobos című lapoknak dolgozott, utóbbinak egyik alapítója volt.

1958-ban hirtelen meghalt, összetört férje - aki ezalatt vizsgálati fogságban volt koholt vádakkal - a "Sirály" című verssel búcsúzott tőle. 

 Néhány munkája:

  • Kék virág 1931;
  • Tündérkereső Jutka, mese, 1946;
  • Erős Matyi és más mesék, 1948;
  • Kemény lecke, regény., 1953; (antiklerikális témájú)
  • Akik győzni tanulnak, ifjúsági regény, 1955; (iparitanuló-lányokról szól)
  • A tücsök hegedűje, mese, 1957.

Bátori Irén: Csak fény voltunk (1931)

Csak fény voltunk, csak Egy,

hogy elindítottak országolni

a vizek s mezők felett,

hogy tükrökké válva

szemünkben fürödjenek a felrajzolt
[horizontok
fényei és árnyékai;

igy lettünk:
te —, én —,
akiket földre plántált az Ur,

hogy belőlünk fakadjon századokon és
évezredeken át

a megujulás, a hit, 
hogy ne győzzön rajtunk a szomorúság

és csókunk csattanása örök disszonancia 
[legyen
az enyészet taposómalmában

— mert az Ur festett minket párosan

győzelmes iniciálénak

az élet
fekete könyvére!

Bátori Irén: Nyár (1938)

Arca lombos tájék,

a szakálla kalász,

haja erdejében

sárga rigó tanyáz.

 

Szeme kék tavából

langyos eső szitál,

ő a mesebéli

kincset osztó király.

Forró napsugárral

melengeti népét,

lábához hullnak

a szőkefürtü kévék.

 

Tizenkét csillagból

van a koronája,

pitypalattyszó bújik

esténként alája.


Bátori Irén: Bóci (mese, 1939)

 

Bizony nem lehetett azt mondani Bóci kutyáról, hogy nem lett volna párja a világon! Olyan falánk volt, mint egy kacsa, olyan lusta, hogy tőle akár elvihették volna a házat udvarostul, mindenestül. Mert ha jól beevett, bizony nem érdekelte őt semmi a világon; oldalára feküdt, húsos kacsáról, izes csontokról álmodott, mert nem lehetett abból sose elég.
Most is éppen boldogan aludt, mikor gazdája melléje lépett:
— Tőled ugyan elvihetnének mindent a tolvajok, akkor is csak aludnál! De várj csak, holnaptól kezdve láncra kötlek, majd akkor megtanulod, mi a házőrzés.
Ettől kezdve nem volt nyugta Bócinak. Törte a fejét, mitővé legyen!? Végre is azt határozta, hogy elmegy feleséget keresni. Az majd ugatja a járókelőket, megvédi a házat a tolvajoktól, egyszóval: igazi házőrző lesz, ő meg kedvére alhat, úgy mint eddig. A gazdája is megkapja a magáét s az ő szép életén sem esik csorba.
El is indult nyomban. Ment, mendegélt, mig egyszerre csak nagy csaholást nem hallott.
— No, itt elég sokan lehetnek — gondolta —, megpróbálkozom.
Be is állított hetykén s elmondta, mi járatban van.
— Hát milyen feleséget akarsz? — kérdezte tőle egy öreg kutya.

— Szép bozontos szőre legyen,
minél kevesebbet egyen,
kolbászt, cukrot ne szeresse,
tolvajokat elkergesse!

— így válaszolt a mi Bócink.
— Te ugyan szép szerzet vagy! — mondta a bölcs kutya. — Még enni se adnál a feleségednek.Le is út, fel is út!
— Szépen kitessékeltek innen — vakarta Bóci a fülét. De nem nagyon sopánkodott, elindult az orra után.

Amint ment, mendegélt, az egyik kertből ráköszönt egy atyafi:
— Hová ilyen szaporán?
— Megyek feleséget keresni!
— Akkor éppen jó helyen jársz. Aztán milyen feleséget szeretnél?

— Szép bozontos szőre legyen,
minél kevesebbet egyen,
kolbászt, cukrot ne szeresse,
tolvajokat elkergesse!

—  válaszolt újból Bóci.
— Éppen ilyen van! — vakkantott egyet. Hát nyomban előkerült az udvar hátuljáról egy puli kutya.
Tetszett is Bocinak.
— Hát a szőrével nincsen baj, de a többivel vajjon hogy állunk?
— Nemcsak, hogy nem szereti se a kolbászt, se a cukrot, de még csak rá se tud nézni.
Csakhogy ebben a pillanatban valaki füttyentett egyet s a kerités résén egy kockacukrot nyújtott feléjük.
Hej! a három kutya füle hatfelé állt, úgy rohantak a kerítéshez.
Bóci is odábbállt egy házzal: dehogy is vesz ilyen feleséget.

Ment, mendegélt, nemsokára egy kutyával találkozott az országúton.
— Mi szél hozott errefelé, pajtás? — kérdezte az tőle.
— Feleséget keresek!
— Akkor örülhetsz, mert én meg éppen férjet keresek!
— Miféle férjet?

— Szép bozontos szőre legyen,
minél kevesebbet egyen,
kolbászt, cukrot ne szeresse,
tolvajokat elkergesse!

Több se kellett Bócinak, úgy elszaladt, hogy azóta se látta többé senki emberfia.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

"Volt egyszer egy mesebolt" - Gazdag Erzsi költő

november 28, 2017 - 16:50

Budapesten született, Sárváron nevelkedett nagyanyjánál. Első versét tizenhárom évesen írta, kamaszkorában a polgári iskolában két színdarabját is bemutatták. Kőszegen érettségizett, rossz anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai idején újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1961-től nyugdíjazásáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa volt. Első kötete 1938-ban jelent meg Üvegcsengő címmel. Remek ritmusérzékét elismerve Kodály Zoltán felkérte, hogy írjon szövegeket gyerekdalaihoz.

Török Sophie (Tanner Ilona) Baumgarten-díjas író, költő (1895-1955)

december 11, 2018 - 17:51

1895. dec. 10-én születik Budapesten, Józsefvárosban, a Kálvária tér 18. alatt, szerény körülmények közé. Szüleivel németül beszél, csak az iskolában tanul meg magyarul. Lázadó, extravagáns lány, színes, impulzív egyéniség, fittyet hány a jómodorra. Több dolgot kipróbál, a színészetet, a balettet és a versírást is – első költeményei a Képes Krónikában jelennek meg.

Reichard Piroska költő, műfordító, tanár (1884–1943)

december 11, 2018 - 19:46

Beregszászon született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána gimnáziumi tanári állást kapott. 1909-ben védte meg Telamon históriája című doktori disszertációját. Első versei a Nyugatban jelentek meg, aminek állandó szerzője lett. Elbeszéléseket, meséket, tanulmányokat publikált, angol költőket és írókat fordított. 1932-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A zsidótörvények megjelenése után öngyilkos lett. 

Néhány munkája: Az életen kívül; Őszi üdvözlet; A változó napokkal. 


Reichard Piroska: Találkozás

Marie Majerova cseh író, újságíró, kritikus (1882–1967)

április 04, 2017 - 16:40

Kladnoban nőtt fel, 1906-ban Párizsba ment, ahol két évig a Sorbonne hallgatója volt. Karrierje gyerekkönyvekkel indult, népmeséket gyűjtött és dolgozott át. Későbbi munkáiban a munkások, bányászok életét mutatta be, élesen bírálva a kapitalista rendszert. Robinsonka  (Robinson kisasszony) című, fiataloknak írt könyvében a nők egyenjogúságáért állt ki. A II. világháború utáni szocialista Csehszlovákiában kritikai munkásságában új elem volt az irodalomban megjelenő, túlzottan didaktikus művek bírálata. Néhány munkája: Plané milování, Siréna , Dívky tepané ze stříbra.

Czóbel Minka író, költő (1855–1947)

június 06, 2017 - 22:32

A modern költészet első hazai képviselői közé tartozott. Előkelő családba született, igényes nevelést kapott, több nyelven beszélt. Sokat utazott, Párizsban a Sorbonne hallgatója volt. Korán kezdett írni, az ismeretségi körébe tartozó Jókai jó véleménnyel volt verseiről. Első kötete 1890-ben jelent meg Nyírfalombok címmel. Kortárs európai költőket fordított magyarra, magyarokat pedig franciára, németre, angolra.  Az 1910-es évektől családi birtokán visszavonulva élt Büttner Helén festővel. 

Néhány munkája:  

Draga Dejanović szerb költő, író, feminista (1840–1870) 

október 06, 2017 - 17:23

Magyarkanizsán (Stara Kanjiza) született értelmiségi családba. Kanizsán, Temesvárott és Pesten tanult, ahol szerb diákokkal, az Ujedinjene omladine srpske (Fiatal szerbek egyesülete) tagjaival kötött ismeretséget. Pesten jelentek meg első versei és cikkei, melyekben a nők tanuláshoz való jogáért állt ki. 1860-ban rövid időre az akkor alakult újvidéki szerb nemzeti színház tagja volt, színdarabokat fordított. 1864-ben Bečej-be (Óbecse) költözött, ahol férjével élt.

Leszja Ukrajinka ukrán költő, drámaíró, feminista (1871–1913)  

március 31, 2018 - 22:00

Larisza Petrivna Koszacs Novohrad-Volinszkijben született, anyja Olena Pchilka író, feminista, apja P. A. Kosach jogász, földbirtokos. Házitanárok tanították, négyévesen már írt-olvasott. Ukrán anyanyelvén kívül fiatalon megtanult angolul, németül, franciául, olaszul, görögül, latinul, lengyelül, bolgárul, oroszul. Gyerekkorában kezdett írni, a Zorjá című lapban 1884-től jelentek meg versei. Versek mellett elbeszéléseket, színdarabokat, esszéket, kritikákat is publikált. 19 évesen történelmi tankönyvet írt testvérei számára.

Anni Swan finn pedagógus, újságíró, fordító, író (1875–1958) 

január 26, 2019 - 23:33

A lányoknak szóló irodalom megteremtője Helsinkiben született értelmiségi családba, apja az első finn újság alapítója, anyja irodalomrajongó volt. A Helsingin Suomalaisessa Yhteiskoulussa elvégzése után 1899-ben megszerezte tanítói oklevelét, Viaporiban majd Helsinkiben tanított. Ebben az időben kezdett publikálni, 1901-ben jelent meg első, meséket tartalmazó kötete. Gyerek- és ifjúsági lapoknak is dolgozott, több fordítása is megjelent.

Enid Blyton angol író (1897–1968)

augusztus 11, 2017 - 00:40

Az angol ifjúsági író az egész világon népszerű volt, műveit kilencvennél több nyelvre fordították le, 600 milliónál nagyobb példányszámban adták ki. Első könyve 1922-ben, Child Whispers címmel jelent meg. Egyik legismertebb munkája a The Famous Five (Ötösfogat) sorozat, amely négy gyerek és egy kutya elképesztő kalandjait mutatja be. A Mallory Towers sorozat egy leánynevelő intézet lakóinak életéről szól. 

Magyarul megjelent munkái: 

Aileen Palmer ausztrál költő, író, fordító, aktivista (1915–1988)

április 22, 2019 - 13:22
Aileen Palmer anyjával, Nattie Palmerrel és Pushkin nevű macskájával

A Melbourne-i egyetemen diplomázott francia nyelv- és irodalomból 1935-ben. Tudott még németül, spanyolul és oroszul. Diákkorában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett a kommunista pártba, tagja volt a baloldali Victorian Writers’ League-nak. Európába utazott, Londonban antifasiszta tömeggyűléseken vett részt, Ausztriában és Spanyolországban fordítóként dolgozott.  A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi brigádok egészségügyi csapatának tagja volt, Last Mile to Huesca címmel írt erről regényt. A II. világháborúban Angliában mentőautóvezető volt.

Beatrix Potter gyermekkönyv-író és természettudományos illusztrátor (1866–1943)

július 28, 2016 - 12:29

Helen és Rupert Potter gyermekeként született 1866. július 28-án, Londonban. Habár Beatrix és öccse, Walter Londonban nőttek fel, nagy hatást gyakoroltak rájuk a hosszú családi vakációk vidéken, először Skóciában, majd a Lake District területén.

Annak ellenére, hogy sohasem járt iskolába, Beatrix intelligens és szorgalmas volt; társadalmi osztályának szokásaihoz híven számos nevelőnő tanította otthon, köztük Annie Moore, akinek gyermekeihez később éveken keresztül érkeztek az illusztrált történetek Beatrix tollából.