Katti Anker Møller norvég feminista (1868–1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Katti Anker Møller norvég feminista (1868–1945)

október 23, 2017 - 22:23
Katti Anker Møller norvég feminista a fogamzásgátlásért és a törvénytelen gyerekek jogaiért harcolt.

Hamarban született tízgyerekes értelmiségi családba, az apja által alapított első népfőiskolán szerzett tanári oklevelet.

Felismerte, hogy a sok terhesség mennyire veszélyezteti a nők egészségét (saját anyja 50 évesen halt meg).

Látta a házasságon kívül született gyerekek és anyjuk gyakran kilátástalan helyzetét és tenni akart értük.

Felvilágosító előadókörutakat tett az országban, megismertette a nőkkel a terhesség megelőzésének lehetőségeit.

Oslóban „higiéniai rendelőt” nyitott, ahol a nők eszközökhöz juthattak. Ez a tevékenysége sok ellenállásba ütközött, még nők is tiltakoztak ellene.

Küzdött a terhességmegszakítás kriminalizálásának eltörléséért is. Másik fontos harca a törvénytelen gyerekek helyzetének rendezése volt.

Jogász sógora közreműködésével sikerült elérnie, hogy 1915-ben a norvég parlament törvénybe iktatta ezeknek a gyerekeknek a jogát apai nevükhöz és örökségükhöz. 

Norvég feministák 1904-ben, a Norvég Nemzeti Nőtanács alapításakor. Középen , a jobb szélen Katti Anker Møller. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.