Romániában, Craiovaban született. Gábor Ignáccal kötött házassága után Budapesten laktak, ahol az általuk alapított Gábor-féle nevelőintézetet vezették. Izabella bécsi újságokban és a Pester Lloyd-ban publikált, tárcákat írt, és magyar írók munkáit fordította németre. A nyilasok 1944. novemberében elhurcolták és a Dunába ölték.
Nagykőrösön született, a középiskola elvégzése után a járásbíróságon volt tisztviselő. 1943-ban Budapestre ment, ahol egy telefonközpontban dolgozott. A Vörös Brigád nevű ellenálló csoport tagja volt, egy zuglói házban volt a központjuk, innen indították akcióikat. 1945 január 6-án a nyilasok elfogták, a budai várban lévő Gestapo központhoz hurcolták és kínvallatás után január 26-án kivégezték.
A tehetős aradi orvos lánya, az 1804-ben született Buchwald Franciska gondos nevelést kapott, több nyelven beszélt, érdekelte a történelem, az irodalom. 1823-tól vasgyáros férjével Ruszkabányán éltek. A szabadságharc alatt fegyverekkel és ágyúgolyókkal látták el a honvédséget, a bukás után a bujdosókat segítették.
1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta.
Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen New Yorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz.
