Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

május 01, 2017 - 14:15
Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában.

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak. Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában, valamint a kéz ujjainak helyreállító műtéteiben. A Magyar Sebész Társaság örökös tagja volt, több rangos nemzetközi sebésztársaságban is tevékenykedett. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 

A világ első női idegsebésze: Sofia Ionescu-Ogrezeanu román orvos (1920–2008)

május 25, 2015 - 22:02

1939-ben a bukaresti orvosi egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1943 nyarán a Fălticeni kórház sebészeten dolgozott önkéntesként, főleg amputációkat végzett. 1943 októberétől a bukaresti 9. számú kórház rezidense volt, a város bombázása alatt neki kellett egy sürgős agyműtétet elvégeznie. Diplomájának kézhezvétele után a kórház híres vezető idegsebésze, Dimitrie Bagdascar felajánlotta, hogy lépjen be a csapatába. Az ott töltött 47 év alatt szakterületén nemcsak hazájában, de az egész világon elismert lett. 

Hattie Alexander amerikai mikrobiológus, gyermekgyógyász (1901–1968)

május 25, 2015 - 21:49

A Johns Hopkins School of Medicine-en diplomázott, gyakorlóévét a baltimori Harriet Lane gyermekgyógyászatán töltötte. Itt találkozott azzal a betegséggel, amely egész további tudományos munkáját meghatározta: az influenzás agyhártyagyulladással, amely gyermekeknél 100%-os halálozással járt. A New York-i Babies Hospital mikrobiológiai laboratóriuma vezetése alatt szakmai etalonná vált. Első komoly tudományos sikere 1939-ben volt, amikor az általa kikísérletezett gyógyszerrel influenzás agyhártyagyulladásos csecsemők teljes gyógyulásáról tudott beszámolni.