Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

május 01, 2017 - 14:15
Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában.

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak. Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában, valamint a kéz ujjainak helyreállító műtéteiben. A Magyar Sebész Társaság örökös tagja volt, több rangos nemzetközi sebésztársaságban is tevékenykedett. 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Urr Ida költő, orvos (1904–1989)

november 12, 2018 - 20:29

Kassán született, ott érettségizett, orvosi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Még egyetemi hallgató, amikor megjelenik első verseskötete. Kassán kezd praktizálni, a harmincas években Budapesten kap állást, komoly figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt orvosa, zsidókat bújtat, sok ember életét menti meg. A háború után belgyógyász főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság tagja. Irodalmi munkásságát sem adta fel, több kötete jelent meg. A Yad Vashem 1989-ben a Világ Igaza címmel jutalmazta embermentő tevékenységéért.

Pikler Emmi magyar orvos (1902–1984)

május 25, 2015 - 21:14

1902. január 9-én született. Nemzetközileg elismert szakembere a csecsemő és a kisgyermek fejlődésének és nevelésének. Bécsben született, egyetemi tanulmányait is ott végezte. 1932-ben költöztek férjével Budapestre, ahol magánpraxist nyitott, és rövid időn belül komoly eredményeket mutatott fel. A zsidóüldözés alatt páciensei bújtatták őt és családját. A háború után, a sok árván maradt gyerek segítésére alapította meg 1946-ban a Lóczy utcában intézetét, amely később a nevét viselte. Eredményes módszereiről 11 könyvet, többszáz cikket publikált, szakértői irányításával 9 film készült. 

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.

Debi Thomas amerikai műkorcsolyázó, orvos (sz. 1967)

március 18, 2017 - 23:04

Kaliforniában nőtt fel, a Los Angeles Figure Skating Club-ban indult sportolói karrierje 1983-ban. 1986-ban megnyerte a US bajnokságot, ő volt az első afroamerikai műkorcsolyázó, aki ezt elérte. Ugyanabban az évben a világbajnokságon is aranyérmes lett. 1987-ben sérüléssel küszködve mindkét versenyen ezüstérmes volt. 1988-ban ismét US bajnok, Calgaryban az olimpián pedig bronzérmes volt, a szezon végén visszavonult a versenyzéstől. Ő volt az első afroamerikai sportoló, aki téli olimpián érmet nyert, 2000-ben beválasztották a U.S. Figure Skating Hall of Fame tagjai közé.

A szociáldemokrata politikus, aki túlélte a holokausztot: Jeanette Wolff

június 21, 2017 - 23:42

Jeanette Cohen óvónőképzőt végzett, 1910-ben kötött házasságot Hermann Wolff gyárossal. Igen fiatalon belépett a szociáldemokrata pártba, aktiv szerepet vállalt a szakszervezeti és nőjogi mozgalomban is. A kevés nők egyike volt, aki komoly politikai szepet kapott. 1933-ban, Hitler hatalomrakerülésekor letartóztatták, két év múlva szabadult. A háború alatt férjével és három gyerekével együtt koncentrációs táborba hurcolták, csak ő és egyik lánya maradt életben. 1946-1951 között Berlin város tanácsnoka volt, 1952-től beválasztották a Bundestagba.

Rahel Hirsch német orvos (1870–1953)

május 30, 2015 - 22:12
Rahel Hirsch
11 gyerekes zsidó értelmiségi család lánya, tanítóképzőt végzett 1889-ben, néhány évig tanított is, de orvos szeretett volna lenni. Hazájában nőket nem vettek még fel egyetemre, tanulmányait Zürichben kezdte el 1898-ban. Mivel később német egyetemeken is megindult a nők képzése, hazatért és diplomáját 1903-ban Strassburgban szerezte meg.
 
Berlinben a Charité kórházban kapott orvosi álllást és 16 éven át ott dolgozott. 1913-ban ő volt az első nő, aki Poroszországban orvosprofesszori kinevezést kapott.
 

Käte Frankenthal német orvos, politikus, pszichoanalitikus (1889–1976)

március 18, 2016 - 00:44
Käte Frankenthal

1889 . január 30-án született Kielben, 1914-ben szerezte meg diplomáját a Christian-Albrechts-Universität hallgatójaként. Berlinben a Rudolf Virchow kórházban kapott állást. A háború alatt balkáni hadikórházakban dolgozott. 1923-ben belépett a szociáldemokrata pártba. 1928-ban beválasztották a berlini városi tanácsba. Ugyanabban az évben otthagyta kórházi állását és egy munkásnegyed orvosa lett. A nácik hatalomrajutása után zsidó származása miatt megbízhatatlannak minősítették és elbocsátották. 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol pszichoanalítikai praxist nyitott.

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

január 26, 2011 - 14:14

...majd maga is öngyilkos lett.

Klima Ilona és Juhász Gyula fiatalkori barátok voltak, a költő rajongott érte, és valószínűleg neki írta Strófák c. költeményét:

"Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szője,
Habár ez álom lenne szemfedője,
És hervadása ez a szerelem!

Te csak ragyogj tündéri szépségedben,
Míg én a szürkeségbe olvadok,
Míg egyre szebben, egyre ékesebben,
A te örök bájadtól ihletetten,
Fényt szórnak rád e lángoló dalok."