Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

május 01, 2017 - 14:15
Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában.

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak. Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában, valamint a kéz ujjainak helyreállító műtéteiben. A Magyar Sebész Társaság örökös tagja volt, több rangos nemzetközi sebésztársaságban is tevékenykedett. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Berkovits René magyar orvos, feminista (1882–1944)

május 25, 2015 - 21:51

1904-ben Budapesten diplomázott, majd szülővárosában, Nagyváradon telepedett le, kör- és magánorvosként praktizált. Részt vett a századelő haladó mozgalmaiban, a nagyváradi és az ottani Társadalomtudományi Társaság tagja volt, Ady Endre és a Holnap baráti köréhez tartozott. 1911-ben kinevezik a város tisztiorvosának, az I. világháború alatt a helyi katonai járványkórház parancsnoka.

Urr Ida költő, orvos (1904–1989)

november 12, 2018 - 20:29

Kassán született, ott érettségizett, orvosi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Még egyetemi hallgató, amikor megjelenik első verseskötete. Kassán kezd praktizálni, a harmincas években Budapesten kap állást, komoly figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt orvosa, zsidókat bújtat, sok ember életét menti meg. A háború után belgyógyász főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság tagja. Irodalmi munkásságát sem adta fel, több kötete jelent meg. A Yad Vashem 1989-ben a Világ Igaza címmel jutalmazta embermentő tevékenységéért.

Pikler Emmi magyar orvos (1902–1984)

május 25, 2015 - 21:14

1902. január 9-én született. Nemzetközileg elismert szakembere a csecsemő és a kisgyermek fejlődésének és nevelésének. Bécsben született, egyetemi tanulmányait is ott végezte. 1932-ben költöztek férjével Budapestre, ahol magánpraxist nyitott, és rövid időn belül komoly eredményeket mutatott fel. A zsidóüldözés alatt páciensei bújtatták őt és családját. A háború után, a sok árván maradt gyerek segítésére alapította meg 1946-ban a Lóczy utcában intézetét, amely később a nevét viselte. Eredményes módszereiről 11 könyvet, többszáz cikket publikált, szakértői irányításával 9 film készült. 

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.

Debi Thomas amerikai műkorcsolyázó, orvos (sz. 1967)

március 18, 2017 - 23:04

Kaliforniában nőtt fel, a Los Angeles Figure Skating Club-ban indult sportolói karrierje 1983-ban. 1986-ban megnyerte a US bajnokságot, ő volt az első afroamerikai műkorcsolyázó, aki ezt elérte. Ugyanabban az évben a világbajnokságon is aranyérmes lett. 1987-ben sérüléssel küszködve mindkét versenyen ezüstérmes volt. 1988-ban ismét US bajnok, Calgaryban az olimpián pedig bronzérmes volt, a szezon végén visszavonult a versenyzéstől. Ő volt az első afroamerikai sportoló, aki téli olimpián érmet nyert, 2000-ben beválasztották a U.S. Figure Skating Hall of Fame tagjai közé.

A szociáldemokrata politikus, aki túlélte a holokausztot: Jeanette Wolff

június 21, 2017 - 23:42

Jeanette Cohen óvónőképzőt végzett, 1910-ben kötött házasságot Hermann Wolff gyárossal. Igen fiatalon belépett a szociáldemokrata pártba, aktiv szerepet vállalt a szakszervezeti és nőjogi mozgalomban is. A kevés nők egyike volt, aki komoly politikai szepet kapott. 1933-ban, Hitler hatalomrakerülésekor letartóztatták, két év múlva szabadult. A háború alatt férjével és három gyerekével együtt koncentrációs táborba hurcolták, csak ő és egyik lánya maradt életben. 1946-1951 között Berlin város tanácsnoka volt, 1952-től beválasztották a Bundestagba.

Molnár Dánielné Ilcsi, kozmetikus, üzletasszony (1926–2013)

január 11, 2013 - 12:09

Ilcsi néni falun nőtt fel. "Olyan felhőtlen gyerekkorom volt, hogy ihaj. Életemben egyetlen regula volt. Ha az esti harangszóra nem értem haza, szüleim a kútágashoz kötöttek." – mesélte.

A gyógynövények iránti érdeklődését nagyanyjától örökölte, aki a falu „gyógyító asszonya” volt, ismerte a gyógyfüveket, tudta, melyik milyen nyavalyán segít. Ilcsi iskoláit már Pesten végezte, befejezésük után 18 éves korában férjhez ment és férjével Hajdúszoboszlóra költöztek. 

Sophia Louisa Jex-Blake, az első hivatalosan elismert brit orvosnő, feminista (1840–1912)

május 25, 2015 - 21:16

1840. január 21-én született.  Harcot indított Angliában azért, hogy a nők is folytathassanak orvosi tanulmányokat. Londonban, Bostonban és New Yorkban volt orvostanhallgató, engedélyt kapott  Edinburghban az egyetemi előadások látogatására, de diplomázni nem engedték. Évekig tartó küzdelem után sikerült néhány képviselőt megnyernie és 1876-ban a parlament törvényt hozott a női orvosok elfogadásáról. 1877-ben Sophia volt az első nő hazájában, aki kitehette ajtajára az orvosi foglalkozást jelző táblát.

Orvosnő lett a "boszorkányok" leszármazottja: Hedda Andersson (1861–1950)

május 25, 2015 - 22:01
Hedda Andersson

 A lundi egyetem első női hallgatója és a második nő, aki svéd egyetemen orvosi diplomát szerzett. A gyógyítás nála családi örökség – anyja, nagyanyja, dédanyja javasasszony volt, akiket sokszor üldöztek, boszorkánynak kiáltottak ki. Amikor az egyetemek nőket is felvettek, a család úgy határozott, legyen „hivatalos” gyógyító is közöttük. 1880-ban lett egyetemista, két évig egyetlen nő a férfihallgatók között, akik elfogadták és tisztelettel bántak vele. Dolgozott Malmőben, a stockholmi Karolinskában, később 32 éven át magánpraxist folytatott. 

Meta Howard amerikai orvos (1862–1930)

június 13, 2015 - 20:55

 Ő volt Albion városának (Michigan) első orvosnője. Szülei a város alapítói közé tartoztak, gyerekeiket szabadelvű szellemben nevelték. Meta az Albion College-ban szerezte meg MA diplomáját 1885-ben, ugyanabban az évben beiratkozott Chicagoban a Women's Medical College-ba. 1887-ben végzett, és néhány hónapot a Missionary Tranining School-ban készült fel. Az év végén Koreába, Szöulba utazott orvos-misszionáriusként. Hat hónap alatt megtanulta a nyelvet, a helyi kórházban dolgozott, naponta több, mint 70 pácienst látott el.

Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

május 30, 2016 - 20:44

1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt. 

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak.