A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43
Az elsők között hívta fel a figyelmet a családon belüli erőszak problémájára, egyben az élvonalban küzdött az állatok "tudományos célú" élveboncolása ellen. 

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból. Néhány hónappal később megenyhült, azonban lánya The Intuitive Theory of Morals (1855) című értekezése újra felbőszítette.

Frances Power Cobbe apja 1857-ben bekövetkezett halála után egy ideig utazgatott (gardedám nélkül, ami botrányszámba ment!), és szembesülve a szegénységgel, elhatározta, hogy energiáit a társadalmi problémák enyhítésére fordítja.

Bristolba költözött, és Mary Carpenter társadalmi reformert segítette a szegénységben élő gyerekek számára létesített iskolái fenntartásában. 1861-ben megismerkedett Mary Lloyd szobrásszal, akivel annak haláláig együtt élt. Ugyanebben az évben - már Londonban élt - olvasta  írásait, és találkozott rel is. Összebarátkozott John Stuart Mill-lel, aki írásra biztatta - el is kezdett cikkeket küldeni több újságnak, sikerrel. Barátságot tartott fenn Darwinnal, azonban kemény kritikusa is volt.  

A bálok világa fiatalon sem vonzotta, így korán észrevette, milyen kevés lehetőséget kínál kora társadalma a nők számára. 1867-ben a London Society for Women's Suffrage tagja lett. Kiemelten foglalkoztatta a családon belüli erőszak és ezzel összefüggésben a nők anyagi kiszolgáltatottságának problémája: "Wife Torture in England" címmel cikket írt, és több hasonló pamfletet jelentetett meg. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy 1878-ban életbe lépett az új Matrimonial Causes Act, melynek értelmében az erőszakot elszenvedett nő külön élhetett férjétől, keresetét megtarthatta, és tíz éven aluli gyermekeihez felügyeleti jogot kapott.  

Az áldozatok kiszolgáltatottsága révén egyértelmű kapcsolatot látott a nők elnyomása, a gyermekbántalmazás és az állatkínzás közt, és mindhárom ellen igyekezett fellépni.  1875-ben a National Anti-Vivisection Society alapító tagja volt - a szervezet egy évvel később állatvédelmi törvényt fogadtatott el (Cruelty to Animals Act). Cobbe a későbbiekben azonban csalódott, nem találta elégségesnek a törvény által elért eredményeket, mert a kegyetlen állatkísérleteknek nem sikerült általa véget vetni, csak a feltételeik szigorodtak némileg. 

1884-ben társával és Hajjin nevű kutyájával együtt visszavonult, Wales-ben éltek. Mary Lloyd két évvel később meghalt. Frances Power Cobbe 1894-ben megírta önéletrajzát. 1904-ben halt meg, Mary mellett nyugszik a kis wales-i faluban, Llaneltyd-ben. Az általa alapított állatvédő szervezet a mai napig aktív.  

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus, feminista (1867-1927)

december 21, 2015 - 18:24
Constance Gore-Booth Markiewicz

A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918). 1893-ban Londonban tanult, akkor csatlakozott a National Union of Women's Suffrage Societies-hez (NUWSS), 1896-ban egyik alapítója volt a Sligo Women's Suffrage Association-nek, tagja volt a forradalmi Daughters of Ireland szervezetnek, 1908-tól a Sinn Fein párt tagja. Az 1916-os Easter Rising leverése után bebörtönözték, halálra ítélték, ő volt az egyetlen vezető, akit (nő volta miatt) nem végeztek ki.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.

Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

november 15, 2015 - 00:15
Lida Gustava Heymann

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el.