Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

szeptember 04, 2015 - 18:26
Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Az induláskor Aenne volt a kiadó, főszerkesztő, cikkíró egyszemélyben. Nem a haute couture érdekelte: "Célom elfogadható áron praktikus divat, amely minél több nő számára elérhető" - mondta. 1950-ben indult a Burda Moden, amely hamarosan piacvezető lett, napjainkban már 16 nyelven, 89 országban kapható. Két évvel később Aenne fontos újítást vezetett be, kivehető, könnyen használható szabásmintát csatoltak minden példányhoz, így a ruhákat házilag lehet szabni-varrni.  Az évek során a Burda Moden testvérlapjai is megjelentek, az Anna, a Carina és a Verena. A női divat mellett jó érzékkel indított más témájú magazinokat is, ilyen a Burda főzőstúdió, a gyerekdivat, különböző kézimunkalapok. Aenne Burda nemzetközileg is terjeszkedett, az övé volt az első kiadóház, amelyik külföldön megjelent.

Nagy áttörést jelentett, amikor a Szovjetúnióban is kiadták – ez volt első, orosz nyelven megjelenő nyugati magazin. Raisza Gorbacsova támogatásával divatbemutatót is szervezett, az ott készült fotók bejárták a világot.  Többet ért el, mint az előző három nagykövet – mondta neki elismerően Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. A „Divat Nagyasszonya” negyvenöt évig vezette a kiadót, 1994-ben vonult vissza és adta át az irányítást egyik fiának, Hubertnek.

Számtalan elismerést, kitüntetést kapott, többek között a Német Szövetségi Köztársaság Érdemérem nagykeresztjét 1974-ben, majd a nagykeresztet csillagokkal 2001-ben. 80. születésnapján szülővárosa, Offenburg díszpolgárává  választották, a 95. születésnapján pedig utcát neveztek el róla. 96 éves korában, 2005. november 3-án halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Irena Sendler szociális munkás, apáca (1910–2008)

február 11, 2017 - 14:02

A lengyel nemzeti hősként számontartott Irena a második világháború alatt a németek által megszállt Varsó földalatti ellenállási mozgalmának tagja, a Żegota (zsidókat segítő) gyerekek megmentésével foglalkozó csoportjának vezetője volt. A városi szociális osztály dolgozójaként munkatársaival a varsói gettóból csempésztek ki gyerekeket, hamis papírokkal látták el és biztonságba helyezték őket. A nácik rájöttek tevékenységére, elfogták, megkínozták és halálra ítélték. Társai az őrök megvesztegetésével kiszabadították, ezután álnéven folytatta tevékenységét.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Maggie Lena Walker (1867 – 1934), az első amerikai női bankelnök

augusztus 28, 2012 - 20:15

Az első női amerikai bankelnök, polgárjogi harcos, a fekete közösség életének és gazdaságának szervezője 1867. július 15-én született a Virginia állambeli Richmondban. Anyja, Elizabeth Draper felszabadított rabszolga, a polgárháborúban az északiak számára kémkedő Elizabeth Van Lew szakácsnője, apja az ír származású Eccles Cuthbert, a The New York Herald tudósítója. A kislány születése után anyja feleségül ment William Mitchell-hez és saját otthonukba költöztek. Férje korai halála után Elizabeth mosónő lett, hogy családját el tudja tartani. Maggie gyakran segített anyjának, a megrendelőknek szállította a tiszta ruhákat.