A társadalom hisztérikusan elvárja a nőktől, hogy mindent elsöprő vágyat érezzenek az anyaságra, és ezt a "szerepet" a legfontosabbnak véljék az életükben - sőt, ahogy haladunk jobbra, az is kívánatos, hogy ezért mindent feladjanak, pl. a csúnya karrierjüket, a még csúnyább önérvényesítést. De ha valaki mégis megfelel ennek az elvárásnak, akkor intézze a lehető legdiszkrétebben. Ugye? Hányan sírnak, hogy "jaj, fogy a népesség" - de ugyanezek az emberek fogják be a fülüket a buszon, ha üvölt egy csecsemő (csak nem azért, mert éhes?), és ugyanezek az emberek vágnak pofákat, ha egy nő nekiáll nyilvános helyen szoptatni (mivel kevés helyen vannak külön erre a célra rendszeresített helyiségek, nagyon nem tehet mást).

Alig telt el pár nap, hogy egy, a gyermekverést Isten nevében propagáló könyv ellen tiltakoztunk, ma a következő cikket találtam a Délmagyarban:

www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szoptatas_nyilvanosan_-_zavaro_vagy_termeszetes/2161520/

"Addig nincs gond, amíg az anyuka nem az önmegvalósítás egy nyilvános formájának tekinti a szoptatást" - jelenti ki egy kommentelő. Úgyhogy: vigyázat! Ha egy nő nem elég diszkrét, akkor még a társadalmi előírásoknak való megfelelés közben is csúnya önmegvalósítással vádolhatják! (Ez ugyanaz, mint ahogy elvárják, hogy a nők szépek legyenek, de egyúttal azt is, hogy ezt mindenféle idő, energia és pénz befektetése nélkül érjék el. A szép nőt üdvözli a társadalom, a szépítkezőt viszont elítéli. Az elhízott kismamát megvetik, viszont azt sem helyeslik, ha az anya elmegy otthonról, hogy aerobic edzéseken vegyen részt.)

Hogy gondolják? A nők csak szüljenek, de abba ki gondol bele, hogy ez mivel jár? Ja, vagy az anyuka ne menjen sehova a sarki bolton és a közeli gyermekorvosi rendelőn kívül, üljön a 4 fal között, mert a nőnek az a dolga?  Úgy tűnik, igen: "A nagyon kisgyerekkel tessék szépen otthon maradni" - kardoskodik egy hozzászóló. (Aki további előírásokat is az olvasó arcába vág: "Egy éves kor után pedig normális anya elválsztja a gyerekét, ha azt akarja, hogy le legyen egy életre orálisan fixált.") És ami a slusszpoén: nem ezt az okostojást moderálták ki, hanem a reakciót. Ráadásul az ellenreakcióknál szintén csak a gyerek érdekei vannak előtérben: pl. ha nem viszik ki, nem fejlődik az inteligenciája - akkora bűn lenne arról is beszélni, hogy a 4 fal között anyuka bedilizik, és joga van kimenni az utcára, emberek közé? Még ez a hozzászóló sem részesült figyelmeztetésben: "A leendő anyukának pedig üzenem: Ne hallgasson tejcsiztető, meg szopiztató majomanyákra, a tápszert evő gyerek is felnő." A gügyögő beszéd engem is irritál, és szerintem a gyerek nyelvi fejlődésének sem tesz jót, de ezerszer inkább állok e vitában a gügyögő anyukák pártjára, mint e tapló mellé. 

A képmutatás másik aspektusa: a szoptatás mint szituáció azért zavaró sok férfi számára, mert kínosan nyilvánvalóvá teszi, hogy a női test nem csak szexuális tárgy, hanem egyéb funkciói is vannak. Ugyanaz, ami a pornóban lezajlik a torokkal és egyéb, eredetileg nem falloszbefogadásra szánt testrészekkel kapcsolatban - valódi funkciójuk szinte sértő a hegemón maszkulinitást megtestesítő a "macsó" számára, mert az ő logikája szerint az alárendelt nő, és annak minden testrésze csak az ő vágyai kielégítése végett létezik. Erre a nyálcsorgatás tárgya, az előszerettel fixírozott, tapizott, gyömöszölt mell ott van egy merőben más funkcióban, egy kisbaba táplálkozik belőle. Hát ez valóban kínos lehet. És ez megmagyarázza, hogy a köldökig kivágott ruha miért nem probléma ("egy szoptató nő melléből ha azt normálisan teszi akkor kevesebb látszik mint egy átlagos dekoltázsból", írja valaki),  ellenben a szoptatás, ami még többet is mutat a mellből, miért az e logika szerint. "Ebben a szituációban nem mint nő, hanem mint anya funkcionálok" - írja az egyik, szoptatáspárti hozzászóló, és rámutat, hogy ez zavarja az ellenzőket - holott, teszem hozzá, egyre követelőzőbbek azok a hangok, amelyek választási lehetőséget sem akarnak hagyni, és minden nőt háromszoros anyának kívánnak látni.

Néhány más képmutató az elrejtenivaló természetességet látja ebben, felmerülnek olyan asszociációk, mint hogy tampont sem cserélünk, illetve nem wc-zünk nyilvánosság előtt. Tényleg nem? Hány férfi gondol egyet, és intézi az utcán folyó ügyeit? Azt persze nem kíséri ekkora felháborodás, hiszen nem a nők vagy netán a gyerekek, hanem a férfiak kényelmét szolgálja. Voltak aztán olyan utalások, hogy a cigányasszonyok szoptatnak a nyilvánosság előtt, illetve, hogy a melegfelvonuláson közszemlére tett tangás hátsók (igen, az az egy, ami van a több ezer normálisan kinéző felvonuló mellett...) "bezzeg" normálisak (ebben a felfordult, beteg, liberális, modern, bla bla bla világban). Keverednek itt mindenféle hangok. A "bezzeg elfogadottak" között felbukkanak hajléktalanok, koldusok, kéregetők. Megjelennek az utcán csókolózó fiatalok, és a mozgássérültek is, az ember nem győzi kapkodni a fejét a hozzászólások között, melyek a "normálisok" által dominált utca tűrőképességét próbálják meghatározni.

Az állítólag békítő szándékú hang is leteremti az anyát: "A szoptató nőnek tudomásul kellene venni, hogy civilizált ( nem ősközösségi ) társadalomban él, ahol  nem mindenki kíváncsi a magánszférájára" és ismét megjelenik asszociációként "a test többi anyagcseréje" (és akkor ha egy felnőtt eszik az utcán, akkor is ilyen asszociációi támadnak?) A hozzászólás így folytatódik: "A társadalomnak viszont toleránsnak kell lennie, ha egy anya- felkészületlenségből - az utcán kénytelen ily módon táplálni."

Tehát ismét olyan példát láthattunk, ahol a társadalmi elvárások személyiséget szétvágó pengeélén egyensúlyozó nő a konformista igyekezetért is megrovásban részesül. A szoptató nőből lesz önmegvalósító, feltűnési viszketegségben szenvedő, hányingert keltő, a disztingvált reggeliző úr szájából a félig megcsócsált kakaóscsigát kiforgató, primitív, piszkos, szégyentelen bestiális LÉNY. És a nő már megint nem ember.