Szoptatás a parlamentben: történelmet írt az ausztrál képviselőnő

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Szoptatás a parlamentben: történelmet írt az ausztrál képviselőnő

május 10, 2017 - 01:22
Larissa Waters bejárta a világsajtót, mert gyermekét a parlamentben szoptatta.

A Délmagyarország újságírója 1913-ban attól tartott, hogy a nők értelmiségi pályákra áramlásával „meg fog történni az a kicsike kómikum, hogy a védőügyvéd-asszony 15 perc szünetet fog kérni, hogy a kisleányát – megszoptassa”. A szerzőt, aki még leírni is pironkodott e szót, valószínűleg ma sem ütné meg a guta, tekintve, hogy még ma is sokan tabunak tartják a t, és valamiféle képmutató álszermérem nevében a négy fal közé korlátoznák, a nyilvános terekből, a közéletből kirekesztenék a gyermeket vállaló nőket. Ha ma nem is "kómikum", de mindenképpen hírértékű és megosztó, ha egy nő ilyen szörnyű tettre vetemedik.

Licia Ronzulli olasz képviselőnő 2010. szeptember 22-én magával vitte 44 napos gyermekét az Európai Parlamentbe. 

 

2015-ben az argentin képviselőnő, Victoria Donda Perez tett hasonlóképpen: 

 

Ma pedig az ausztrál Larissa Waters-en volt a sor:

 

Nem Waters volt az első, aki az ausztrál parlamentben ilyen megbotránkoztató cselekedetet hajtott végre - kollégája, Sarah Hanson Young 2009-ben hasonlóval próbálkozott, akkor azonban az őrök kivették a kezéből a gyermekét (!) és kivitték a helyiségből. Az esetből botrány lett, ami végül - igaz, csak hét évvel később, de - a szabályok megváltoztatásához vezetett. 

 

Függetlenül attól, hogy a a legjobb megoldás-e a csecsemőt a parlamentbe (konferenciára, értekezletre stb.) elvinni, ezek a bátor kezdeményezések egy problémára - a társadalom és annak intézményeinek férfiarcúságára - mindenképpen rávilágítanak. E "renitens" nők remélhetőleg közelebb visznek minket egy olyan világhoz, amelyben mindenki számára egyértelmű, hogy a nők akkor sem szűnnek meg önálló személyek lenni, ha , és amelyben a nők jelenléte a nyilvános szférában és a vezetésben nem kuriózum, hanem természetes, így a társadalmi intézményeket ennek megfelelően alakítják. 

 

 

 

Vagy-vagy? Anyaság vagy egyéni érvényesülés?

augusztus 21, 2016 - 00:00

Karrier – e szó hallatán középkorú, nadrágkosztümös, szigorú fellépésű vezérigazgató asszonyt szokás elképzelni, aki a maga rideg lényével és megkeményedett arcvonásaival bizonyára pocsék feleség és anya. Már ha egyáltalán az – fiatalabb kiadásáról előre borítékolható, hogy ha így folytatja, nem lesz egyik sem. Vagy mert viszolyog e szerepektől, vagy mert hiába keres olyan férfit, akinek ő a maga antinő mivoltában kellene.

Apák napja

július 31, 2009 - 20:43

Az apák napja eredete 1909-re nyúlik vissza, amikor is egy amerikai polgárháborús veterán lánya, Sonora Smart Dodd Spokane-ben, Washington államban az anyák napi beszédet hallgatva arra jutott, hogy korán megözvegyülő, hat gyermekét egyedül felnevelő apja is megérdemelne hasonló tiszteletadást.

Csokor helyett önrendelkezést! - Anyák napi gondolatok

május 07, 2017 - 00:17

A patriarchátus a szavak szintjén mindig is kiállt anyaság intézménye mellett. A gyermekei vélt vagy valós szükségleteiért önmaga alapvető emberi szükségleiről is lemondó anya sztereotip alakja tökéletesen megtestesíti mindazt, amit a férfiuralom elvár a nőktől: a csendes láthatatlanságot, kiszolgáltatott, feltétel nélküli engedelmességet a férfiközpontú rendszernek, a takaréklángra kapcsolt szexualitást és szakmai ambíciókról való teljes lemondást.

A GYES esete a feminizmussal

július 31, 2009 - 21:02
A GYES esete a feminizmussal

A bölcsődék sorra szűnnek meg, az óvodákban egyre hosszabbak a várólisták, miközben azt is jól tudjuk, hogy egy kereset általában nem elég a háromtagú család fenntartásához. Szinte nem létezik részmunkaidős állás, és a munkahelyeken nem ritka a független nők előnyben részesítése az anyákkal szemben. Munkára szükség van, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ne dolgozzanak; nem beszélve arról, mennyire kiszolgáltatottá válik az a nő, aki elfogadja az anya és háziasszony kizárólagos szerepköreit.