Atuki Turner ugandai nőjogi aktivista, a MIFUMI alapítvány létrehozója

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Atuki Turner ugandai nőjogi aktivista, a MIFUMI alapítvány létrehozója

április 19, 2013 - 13:47

Atuki Turner

 „A nők minden napot tegyenek nőnappá azzal, hogy harcolnak a jogaikért és harcolnak az erőszak ellen. Tudniuk kell, jogukban áll megtiltani, hogy a lányukat kivegyék az iskolából vagy korán férjhezadják. Joguk van visszautasítani, hogy (megözvegyülve) a férjük fivérének tulajdonába kerüljenek, és joguk van a gyermekeik, ingó. és ingatlan vagyonuk ügyeinek intézésére.” 
 
Tizenegy testvére közül ő a negyedik, anyja Evelyn Okoth tanár, apja Lawrence Okoth mérnök. Mifumiban nem volt iskola, így Rock View-ban és Namagunga-ban járt általános és középiskolába, utána a Makerere University joghallgatója lett. Egyetemi tanulmányai utolsó két évében a vakációban szülőfaluja gyerekeit tanította, az órákat egy fa alatt tartotta. 
 
„Mély benyomást tett rám, hogy körülményeik ellenére a gyerekekben mennyi tudásszomj volt. Amikor összehasonlítottam ezt saját, az övékéhez képest kiváltságos helyzetemmel, elhatároztam, iskolát fogok nekik építeni.”
 
Ügyvédi képesítésének megszerzése után Kenyában munkát keresett, de, a családi csipkelődés szerint, férjet talált helyette, Glyn Turnert. 1990-ben Angliába költöztek, és a következő évben házasságot kötöttek. Atuki a Sojurners House munkatársa lett, dolgozott önkéntesként az UNICEF számára is. Közben új tanulmányokba kezdett, a Sheffield Hallam egyetemen kreatív írásból, a West of England egyetemen nőtudományból diplomázott. A téma iránt Simone de Beauvoir A második nem című könyve keltette fel a figyelmét. 
 
„A könyv elolvasása után kezdtem érdeklődni a gender téma, a női és emberi jogok iránt és különösen foglalkoztat a nők elleni diszkrimináció megszüntetése.”
 
Férjével közösen létrehozták a MIFUMI alapítványt, és a sikeres adománygyűjtés után megkezdődött az iskola építése. Ahogy jobban megismerkedett a gyerekekkel és az anyákkal, rádöbbent, hogy a nők mennyire ki vannak szolgáltatva. Afrikában a családi erőszaknak kitett nőknek, különösen vidéken, csak két választása lehet – eltűri vagy megszökik. Félelemben élve nem tudnak a társadalom teljesjogú tagjai lenni, egészséges és önbizalommal rendelkező gyerekeket nevelni, vagy a helyi közösségek, társaságok vezetőivé válni. 
 

 
A helyi női csoportokban Atuki interaktiv programokkal dolgozik, hogy a rendőrség, bírók, tanárok és fiatalok is tisztában legyenek a családon belüli erőszak létezésével, foglalkozzanak vele, vegyék komolyan és előzzék meg. Az új közösségi formák, mint a biztonsági fórumok, tanácsadó és jogsegély központok, munkaközösségek célja, hogy vegyék észre és megfelelően reagáljanak az előforduló esetekre.
 
„Azt gondoltam régebben, hogy feminista vagyok, de amikor itt szembetaláltam magam a nők elleni erőszakkal, rádöbbentem, hogy az csak szöveg volt. Haza kellett jönnöm és tennem kellett valamit.” 
 
 
http://www.mifumi.org/
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Nő, ébredj fel, fedezd fel jogaidat" - Olympe de Gouges, a kivégzett feminista

május 23, 2012 - 11:30

Marie Gouze szülőhelye a dél-franciaországi kisváros, Montauban. Szülei a hivatalos papírok szerint egy hentesmester és felesége, de nyílt titok volt, hogy a kislány apja az arisztokrata Jean Jacques Lefranc de Pompignan, aki azonban, bár állítólag találkozott a gyerekkel, soha nem ismerte el.

Rebecca Boone, pszichológus, az online közösség egyik úttörője (1938–1997)

augusztus 23, 2011 - 17:54
Rebecca Boone

Rebecca Boone, vagy ahogy a hálón ismerték, Beck Alabamában született a harmincas években. A déli hagyományoknak megfelelően udvarias és vendégszerető volt, könnyedén, zavartalanul mozgott olyan emberek és szokások között is, amelyek különböztek az ő gyökereitől. Legközelebbi munkatársai így jellemezték: fesztelen, becsületes, szenvedélyes, odaadó, hűséges és izgága. 

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.