Pályázati felhívás nívódíjra

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Pályázati felhívás nívódíjra

január 24, 2019 - 21:23

A PROFESSZOROK AZ  EURÓPAI  MAGYARORSZÁGÉRT  EGYESÜLET   (PEME)  pályázatot  hirdet nívódíjak   elnyerésére.

A kiosztandó  Nívódíjat elsősorban a nők esélyegyenlőségének aktiv előmozdításáért, a  patriarchális-vallásos  ideológia káros voltának bizonyításáért, a szociális és nemi egészségjogok biztosításáért ítéljük oda.

Javasolt témakörök:

  • Egyén és társadalom (nemi) egészségének feltételei;
  • Szociális nemi függőségek a mai patriarchátusban;
  • Univerzális nemi jogaink;
  • Szexuálpolitikai feladatkörök stb.

Aki szívesen vállalkozna a pályázatra, kérjük, hogy két héten belül jelezze felénk a választott témát megbeszélés és jóváhagyás céljából ( )

Évente  a  legjobb  négy  pályázót  jutalmazza  az  alapító: egyikük 300,000.- Ft-ot,  3  pedig  200,000.- Ft-ot kaphat.  

A  díjak  forrása  Dr. Szilágyi  Vilmos  szociál- és szexuálpszichológus,  a  nemiségtudományok hazai  szakértője. Munkássága pl. 31  szakkönyve, amelyek egy része weboldalán  ( ) is  olvasható.

A  pályázatot  írásban, a PEME címére (1113 Budapest, Zsombolyai út 6.), s elektronikusan () is el kell juttatni.

Beküldésének határideje: 2019. május 30.

Pályázati díjkiosztás: 2019 jun. 15.

 

 

Apák napja

július 31, 2009 - 20:43

Az apák napja eredete 1909-re nyúlik vissza, amikor is egy amerikai polgárháborús veterán lánya, Sonora Smart Dodd Spokane-ben, Washington államban az anyák napi beszédet hallgatva arra jutott, hogy korán megözvegyülő, hat gyermekét egyedül felnevelő apja is megérdemelne hasonló tiszteletadást.

Recenzió: Johanna Laakso (Hg./Ed.) 2008. Frau und Nation. Woman and Nation. (Wien-Berlin: Lit Verlag.)

augusztus 09, 2011 - 21:40

Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása  a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji szakaszában. A szerző a több kategória egymásra vetítésével dolgozó interszekcionális megközelítés segítségével teszi világossá, miért éppen Finnországban nyerték el a nők Európában elsőként a  választójogot. A finnek tizenkilencedik századi függetlenségi küzdelmében a a nők különböző csoportjai együtt harcoltak a férfiakkal.

A nők kirekesztése a kánonból - egy nyugdíjas magyartanár eszmefuttatása

november 11, 2012 - 14:06
Illusztráció (Fotó: Pixabay)

Aktív pályafutásom mintegy felében magyar-történelemszakos tanárként dolgoztam. E tevékenységem során mindig végigkísért a kötelező olvasmányok problémája – most nem arról van szó, hogy egyes „kötelezőkkel” világnézeti okokból nem értettem egyet – hanem mert ugye a tanítványaim jó fele lány volt. És egyébként is felmerül akérdés: miért maradtak ki az iskolai oktatásból az írónők és költőnők? (Leszámítva Kaffka Margitot.) Így nagyon is egyetértettem Péntek Orsolyának a eszmefuttatásával:

A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn

szeptember 28, 2015 - 13:03

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus