Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

január 25, 2018 - 20:17

A leghosszabb futórekord tulajdonosa - az 1983-ban, Münchenben 800 méteren futott 1:53.28-as idejét még senki nem tudta megdönteni. Ugyanabban az évben a Helsinkiben tartott vlágbajnokságon aranyérmet nyert 400 és 800 méteren is, 400-on világrekorddal. A moszkvai olimpián 400 méteren ezüstérmes volt. Sportolói pályafutásának befejezése után edző lett, fiatalokkal foglalkozik.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marie Majerova cseh író, újságíró, kritikus (1882–1967)

április 04, 2017 - 16:40

Kladnoban nőtt fel, 1906-ban Párizsba ment, ahol két évig a Sorbonne hallgatója volt. Karrierje gyerekkönyvekkel indult, népmeséket gyűjtött és dolgozott át. Későbbi munkáiban a munkások, bányászok életét mutatta be, élesen bírálva a kapitalista rendszert. Robinsonka  (Robinson kisasszony) című, fiataloknak írt könyvében a nők egyenjogúságáért állt ki. A II. világháború utáni szocialista Csehszlovákiában kritikai munkásságában új elem volt az irodalomban megjelenő, túlzottan didaktikus művek bírálata. Néhány munkája: Plané milování, Siréna , Dívky tepané ze stříbra.

Szvetlána Szavickája orosz űrhajós, az első űrsétát tett nő (sz. 1948)

augusztus 08, 2017 - 15:38

Már 17 éves korában, 14 km-es magasságból, azaz a sztratoszférából végzett ejtőernyős ugrást. 18 éves korában felvették a legjobb repülőmérnöki iskolának számító moszkvai repülési főiskolára. 1970-ben az angliai világbajnokságon tagja volt a szovjet nemzeti légi akrobatika csapatnak, világbajnok lett, az angol újságok Miss Sensation-nak becézték. Az egyetem elvégzése után tesztpilóta lett, számtalan világrekordot állított fel légcsavaros és szuperszonikus gépeken egyaránt, 20 különböző típusú gépre van jogosítványa. 1980-ban tagja lett az űrhajós csapatnak.

Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

december 28, 2016 - 14:02

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, tal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét.