Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Jarmila Kratochvílová csehszlovák atléta (sz. 1951)

január 25, 2018 - 20:17

A leghosszabb futórekord tulajdonosa - az 1983-ban, Münchenben 800 méteren futott 1:53.28-as idejét még senki nem tudta megdönteni. Ugyanabban az évben a Helsinkiben tartott vlágbajnokságon aranyérmet nyert 400 és 800 méteren is, 400-on világrekorddal. A moszkvai olimpián 400 méteren ezüstérmes volt. Sportolói pályafutásának befejezése után edző lett, fiatalokkal foglalkozik.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Debi Thomas amerikai műkorcsolyázó, orvos (sz. 1967)

március 18, 2017 - 23:04

Kaliforniában nőtt fel, a Los Angeles Figure Skating Club-ban indult sportolói karrierje 1983-ban. 1986-ban megnyerte a US bajnokságot, ő volt az első afroamerikai műkorcsolyázó, aki ezt elérte. Ugyanabban az évben a világbajnokságon is aranyérmes lett. 1987-ben sérüléssel küszködve mindkét versenyen ezüstérmes volt. 1988-ban ismét US bajnok, Calgaryban az olimpián pedig bronzérmes volt, a szezon végén visszavonult a versenyzéstől. Ő volt az első afroamerikai sportoló, aki téli olimpián érmet nyert, 2000-ben beválasztották a U.S. Figure Skating Hall of Fame tagjai közé.

Marie Majerova cseh író, újságíró, kritikus (1882–1967)

április 04, 2017 - 16:40

Kladnoban nőtt fel, 1906-ban Párizsba ment, ahol két évig a Sorbonne hallgatója volt. Karrierje gyerekkönyvekkel indult, népmeséket gyűjtött és dolgozott át. Későbbi munkáiban a munkások, bányászok életét mutatta be, élesen bírálva a kapitalista rendszert. Robinsonka  (Robinson kisasszony) című, fiataloknak írt könyvében a nők egyenjogúságáért állt ki. A II. világháború utáni szocialista Csehszlovákiában kritikai munkásságában új elem volt az irodalomban megjelenő, túlzottan didaktikus művek bírálata. Néhány munkája: Plané milování, Siréna , Dívky tepané ze stříbra.

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.