„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

november 17, 2016 - 18:06
Kína nemzeti hőse, az ország első feministája.

Zhejiangban született, jómódú családba - 1875-ben, amikor még a lánygyerekek lábát elkötötték. Tanult irodalmat és művészeteket, harcművészetet, jól lovagolt. 1894-ben a tradíciók szerint apja férjhez adta egy befolyásos tisztviselőhöz, két gyermekük született.

A házasság rosszul sikerült, így Csin a családját elhagyva Japánba utazott tanulni, ahol megismerkedett a forradalmi eszmékkel és a feminizmussal. (A lábáról is állítólag ekkor vette le a kötést, más források szerint már hamarabb.) Feminista cikkei és több verse megjelent a Bai Hua Wen című lapban.

Hazatérése után a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogáért harcolt, Zhongguo Nu Bao címen megalapította  az első feminista lapot. Bevezető cikkében írja: 

Arra vágyom, hogy a nők vezetők legyenek, felébredt oroszlánok, a tanulás és az értelem hírnökei, (...) fáklyák a sötétben.

Csatlakozott az uralkodó dinasztia ellen küzdő forradalmi mozgalomhoz. Iskolát nyitott, ahol a nők a tanulás mellett harci kiképzést is kaptak. Ebben az időszakban gyakran öltött férfiruhát. Mint hős nőlovag, aki segíti a szegényeket és az elesetteket, már életében legendává vált. 

1907-ben a fennálló rend elleni tevékenységéért letartóztatták, megkínozták és szülővárosában nyilvánosan lefejezték.   

Hangcsouban szobrot állítottak emlékére. 

Életéről 2011-ben egy kínai-hongkongi film készült. 

 

Egyik verse angolra fordítva: 

Don’t tell me women
are not the stuff of heroes,
I alone rode over the East Sea’s
winds for ten thousand leagues.
My poetic thoughts ever expand,
like a sail between ocean and heaven.
I dreamed of your three islands,
all gems, all dazzling with moonlight.
I grieve to think of the bronze camels,
guardians of China, lost in thorns.
Ashamed, I have done nothing;
not one victory to my name.
I simply make my war horse sweat.
Grieving over my native land
hurts my heart. So tell me;
how can I spend these days here?
A guest enjoying your spring winds?

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Zoé de Gamond belga pedagógus, író, feminista (1806–1854) 

február 11, 2018 - 15:28
Zoé de Gamond

Brüsszelben született, jómódú értelmiségi, szabadelvű családba. Gondos nevelést kapott, az irodalom és a természettudományok mellett a filozófiával és a politikával is fiatalon megismerkedett. Kezdetben Saint-Simon követője volt, később Charles Fourier lelkes híve lett. Marie de G*** írói álnéven főleg filozófiával, oktatással, feminista témákkal kapcsolatos cikkeket és tankönyveket publikált. Jean-Baptiste Gatti olasz művésszel kötött házassága után néhány évet Párizsban töltöttek. Brüsszelbe való visszatérése után a lányiskolák és tanítőképző intézetek tanfelügyelőjévé nevezték ki.