Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

november 17, 2016 - 17:19
1862-ben Mongkut, Sziám (Thaiföld) királya alkalmazta feleségei, valamint akkor 69 gyereke, közöttük a trónörökös nevelőjének.

Indiában született, apja angol katonatiszt, anyai ágon indiai felmenői is voltak - ezt saját és gyermekei jobb lehetőségei érdekében egész életében igyekezett titkolni. Hat és tizenöt éves kora között Angliában intézetben nevelkedett. 1847-ben a család a jemeni Adenbe költözött. a helyi lelkész és orientalista George Percy Badger és felesége tanították a lányt, ők figyeltek fel kiemelkedő nyelvérzékére, és több útjukra magukkal vitték.

Anna két évvel később visszatért Indiába. Házasságot kötött gyerekkori szerelmével, egy tisztviselővel, Szingapúrba költöztek. Már gyermekei születése előtt foglalkoztatta a nők oktatásának kérdése, és iskola alapítását tervezte. Perthben hozzá is fogott, de fia halála, majd lánya születése miatt ez egy időre abbamaradt. Férje halála után tanítani kezdett: brit tisztek gyermekei számára nyitott iskolát Szingapúrban, hogy eltartsa magát és gyerekeit.

1862-ben Mongkut, Sziám (Thaiföld) királya alkalmazta feleségei, valamint akkor 69 gyereke, közöttük a trónörökös nevelőjének. Az itt töltött hat évről írta a The English Governess at the Siamese Court című könyvét.

1869-ben New Yorkba ment, újságoknak dolgozott, és többek közt a Sziámban szerzett tapasztalatairól, valamint az ottani nők alávetettségéről írt kritikus hangú cikkeket - a bennük foglaltak egy részét (pl. az egyik ágyas kivégzését) az uralkodócsalád leszármazottai később hevesen tagadták. Leonowens többfelé utazott, Oroszországban is járt. New Yorkban bejáratos volt az irodalmi szalonokba, barátságot kötött pl. a Tamás bátya kunyhója c. rabszolgaság-ellenes regény írójával, -val. Az eszmékről írt egykori munkaadója fiának is, aki állítólag az ő hatására vezetett be reformintézkedéseket, melyek a rabszolgaság 1915-ös eltörléséhez vezettek.

Végül Kanadában, Halifaxban telepedett le. Alapító tagja volt a Nova Scotia College of Art and Design és a Local Council of Women of Halifax-nak. Szorgalmazta a nők tanulását, a nőjogok elismerését. 1895-ben társaival létrehozták a helyi nőtanácson belül a Woman's Suffrage Association-t, melynek elnökévé választották. 

Margaret Landon amerikai író 1944-ben regényes életrajzban dolgozta fel Sziámban töltött kalandjait. E könyvnek számops filmadaptációja született, az egyik, az Anna és a király címmel nálunk is látható volt. További érdekesség, hogy Eliza húga unokája Boris Karloff filmszínész. 

 

 

 

 

Úttörő doktornő Indiában: Clara Swain

július 18, 2017 - 14:20

Az úttörő, aki nő létére orvosként dolgozott és nők orvosképzésével is foglalkozott Indiában. Elmiraban született, a metodista vallást követve nőtt fel. A Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt, 1896-ban diplomázott. 1869-ben a Methodist Mission megbízásából Indiába utazott, hogy nőket gyógyíthasson. 1970 januárjában érkezett Bareilly-be, ahol azonnal munkához látott. A gyógyítás mellett az orvoslás iránt érdeklődő lányokat tanított és készített fel a vizsgákra.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.

Caroline Testman dán újságíró, feminista (1839–1919)

április 19, 2017 - 19:20

A Dansk Kvindesamfund, az első dán nőegyesület egyik alapítója és elnöke 1872-1883 között. Koppenhágában született, jómódú polgárcsalád lánya, szeretett volna tanulni, de apja meggyőződése szerint nőknek arra semmi szükségük. Tudásvágyát önműveléssel elégítette ki, rengeteget olvasott. Egy fél évet Olaszországban töltött, utazásáról hazai lapokban számolt be, az 1860-as évektől szabadúszó újságíró lett. Nőegyesületi tevékenységének fontos része volt a nők tanulásának megteremtése, 1872-ben megalapította a Handelsskolen for Kvinder-t (nők kereskedelmi iskolája).

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték.