Barbara Pym angol írónő (1913–1980)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Barbara Pym angol írónő (1913–1980)

június 02, 2016 - 00:00

Oxfordban végzett, a háború alatt a Women's Royal Naval Service-nél dolgozott Nápolyban, itt szerzett élményeit irta meg az Excellent Women című regényében. Kilenc regényt írt, főszereplői általában magányos nők. 

Néhány műve: 

  • Less than Angels,
  • No Fond Return of Love,
  • An Unsuitable Attachment.
  • Önéletrajzi ihletésű könyve, A Very Private Eye halála után jelent meg.  

Magyarul megjelent regényei: 

  • Barátnők és ballépések (szatirikus regény, Vidám könyvek sorozat), 
  • Meghalt a szép galamb (szerelmes regény), 
  • Őszi kvartett (négy egyedül maradt hivatalnoknőről szól)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az osztrák nőmunkásmozgalom úttörője: Emma Adler (1858–1935)

március 24, 2017 - 23:41

Debrecenben született, a család néhány év múlva Bécsbe költözött. Anyanyelvén kívül tudott franciául, angolul, olaszul és oroszul, remek sportoló volt. Fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba, rendkívül fontosnak tartotta a munkások művelődését, oktatását, és tevékenyen részt is vállalt benne.  20 éves korában házasodott össze Viktor Adlerrel, az osztrák szociáldemokrata párt alapítójával. Rendszeresen publikált cikkeket a Gleichheit-ben és az  Arbeiter Zeitung-ban, sokat foglalkozott a munkásnők kiszolgáltatottságával. Alapító tagja a Arbeiterinnenzeitung-nak (Munkásnők lapja).

Harriet Beecher Stowe amerikai író (1811–1896)

március 19, 2017 - 00:07

Harriet Beecher ismert protestáns prédikátor családba született, a család a szociális egyenlőség elkötelezett híve. Harriet tanítónő volt, első publikációja egy gyerekeknek szóló földrajzkönyv. 1836-ban feleségül megy Calvin Stowe-hoz, a házasságból hét gyerek született. Harriet nem adta fel irodalmi ambícióit, vallásos röplapokat, verseket, útikönyveket, életrajzokat, gyerekkönyveket, regényeket írt.

„Magányos vadász a szív” – Carson McCullers (1917-67) élete és művei

július 05, 2010 - 15:14

A „gender-blind” (nemi szempontot szándékosan figyelmen kívül hagyó) kritika sokszor mindenféle, véleményem szerint semmitmondó spirituális magasságokba emeli műveit (pl. „az emberi lélek éneke”) – holott azoknak egyik, és az előbbieknél erőteljesebben hangsúlyozott fő motívuma az egyén vágyai, törekvései, hajlamai, és a társadalmi nemre mint ideológiára alapozott elvárások közt feszülő ellentét.