Abigail Smith 1744. november 11-én született a Massachusettsbeli Weymouthban. Anyja a híres Quincy család sarja, apai felmenői pedig a helyi kongregacionalista egyházközség vezetői voltak. Bár nem vett részt intézményes oktatásban, Abigail, nővéreihez hasonlóan, szabad bejárást kapott apjától annak könyvtárába, sőt, apja biztatta őt az írásra is.

Csendes, félénk lány volt, gyermekkorában sokat betegeskedett, viszont ennek is köszönhetően rengeteget olvasott: költészetet, drámát, de történeti, teológiai és politikaelméleti műveket is, és felnőttkorára korának egyik legolvasottabb nője lett. 1764-ben feleségül ment John Adamshez, és a fiatal házaspár bostoni lakásuk és braintree-i (később Quincynek nevezett) vidéki farmjuk között ingázott. 10 év alatt 6 gyermekük született, köztük a későbbi 6. amerikai elnök, John Quincy Adams.

Amikor John tagja lett a Kontinentális Kongresszusnak, mindkettejüket megviselte az egymástól távol töltött idő, de levelezéssel tartották a kapcsolatot. Ezek a levelek, amelyekben Abigail többek között a hátország szemszögéből számol be az akkor zajló függetlenségi háborúról, a korszak történetének hasznos írásos forrásai. Ugyanakkor e levelek tanúsítják a házaspár bensőséges, baráti viszonyát, Abigailt férje vele egyenlő társának tekintette, és politikai kérdésekben is kikérte és megfogadta tanácsait. Abigailnek a nők jogaival és a kormányzattal kapcsolatos gondolatai így, még ha közvetett módon is, de hatottak az Egyesült Államok megalapítására.

Amikor 1776-ban eljutott hozzá a hír, hogy kikiáltották az amerikai államok függetlenségét, Philadelphiában lévő férjének írott levelében felhívta a figyelmet a nők függetlenségi jogaira:

"az új törvénykönyvben, amelyet nyilvánvalóan most szükségszerű lesz megírni, kérem, hogy emlékezzenek meg a Hölgyekről, és legyenek nagylelkűbbek és kedvezőbbek velünk, mint az elődeik voltak. Ne adjanak ilyen korlátlan hatalmat a férjeknek. Vegyék figyelembe, hogy minden férfi zsarnok lenne, ha megtehetné. Ha nem fordítanak kiemelt figyelmet és törődést a Hölgyekre, akkor eltökéltek leszünk arra, hogy lázadást szítsunk, és nem fogjuk úgy érezni, hogy a törvények kötnének minket, azok a törvények, amelyekbe nincs beleszólásunk és képviseletünk." 

Mivel ő maga nem lehetett részese az intézményes oktatásnak, és műveltségét csak saját önképzésének köszönhette, Abigail Adams egész életében szószólója volt a nők oktatáshoz való jogának.

Az 1770-80-as években sokat utaztak, mivel John Adams diplomáciai feladatokat látott el Párizsban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, majd tagja volt a függtelenségi háborút lezáró, párizsi békeszerződést megkötő delegációnak is (1783). Az európai évek Abigail ismereteit is gyarapították, 1780-ban, amikor Angliában éltek, lehetősége volt egy tanfolyamra beiratkozni, ahol tudományos előadásokat hallgatott az elektromosságról, mágnesességről, hidrosztatikáról, fénytanról. Ekkor így írt: "egy új, gyönyörű országba léptem, ahol soha nem jártam ezelőtt. Egy országba, ahova az amerikai nők nem kaphatnak és nem is remélhetnek bebocsátást". Amikor John Adamset először alelnökké, majd 1797-ben az Amerikai Egyesült Államok második elnökévé választották, Abigail úgy érezte, ez az ő több évtizedes munkájának is eredménye.

1797 és 1801 között, mint First Ladynek, Abigailnek is rengeteg dolga volt, legfőképpen reprezentációs feladatok, amelyben sokat segítettek neki a diplomata időszakban az európai udvarokban szerzett tapasztalatai. Ők voltak az első elnöki pár, amely beköltözhetett a Fehér Házba, és ők tartották az első július 4-i fogadást. John Adamsnek elnöksége alatt is egyik legközvetlenebb munkatársa a felesége maradt, akinek tanácsaira most még inkább szüksége volt, mivel Adams nem volt túl népszerű elnök, hiába volt okosabb és becsületesebb a többi politikusnál.

Mivel az újraválasztása nem sikerült, 1801 után nyugalmasabb időszak következett a házaspár életében, quincy-i birtokukra visszavonulva végre együtt élhettek. Abigail azonban, ahogy levelei is tanúsítják, ekkor is figyelemmel kísérte fia, a későbbi 6. elnök, John Quincy Adams politikai pályafutását. Ugyanakkor utolsó éveit több rokona, köztük lánya, Nabby halála és saját krónikus betegsége is beárnyékolta. Abigail Adams 1818-ban halt meg tífuszos lázban.

Első megjelenés: Tűsarok.org