Az első magyar régésznő: Torma Zsófia

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első magyar régésznő: Torma Zsófia

február 27, 2013 - 22:06
Az első magyar régésznő, Torma József történész lánya, Torma Károly régész, országgyűlési képviselő testvére.

Torma Zsófia (netbaratno.com)

Torma Zsófia (1832-1899) az erdélyi Csicsókeresztúron született 1832. szeptember 27-én. Már a gyermekkora is ásatási leletek társaságában telt, hiszen szobája padlóját régész-történész édesapja cserépdarabkái borították. Érdeklődését csak fokozta, hogy gyakori vendégük volt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója, Rómer Flóris bencés szerzetes.

A későbbiekben Szászvárosban telepedett le, ahol Hunyad vármegye csigatelepeit kezdte tanulmányozni. Az 1875-ös budapesti ősembertani kongresszuson, Rómer Flóris felhívására Tardos őstelepével kezdett foglalkozni, ahol meglepő felfedezésekre jutott. A kezdetet Déva közelében a nándori barlang őstelepeinek kutatása követte. A régésznő 1876-ban saját külföldi tanulmányutakat tett; kétszer is részt vett a német antropológusok gyűlésein, ahol kiváló szakemberekkel konzultált.

Felolvasásait az Erdélyi Múzeum Egyesület, majd az 1881-ben Déván létrejött Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat gyűlésein tartotta. E két társulat évkönyveiben közölte értekezéseit. 1899-ben királyi engedéllyel kapta meg a kolozsvári egyetem bölcsészdoktori oklevelét.

Több tudományos és jótékonysági egyletnek is tagja volt. Régészeti gyűjteményét halála után az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtára őrizte.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

május 30, 2015 - 22:22

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozott, cikkeket, könyveket publikált a témában.

1947-ben Gyerekeknek felnőttekről c. könyvét betiltották. Mottója a következő volt: 

Nemi felvilágosítás 8—14 éves gyermekeknek, hogy hogyan legyen szabad a lelkileg megnyomorított, eddig ósdi babonákon nevelt gyerek! 

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Oravecz Paula író (1903–1990)

november 14, 2018 - 22:26

A Gyermekvédő Liga intézetében tanult 16 éves koráig, utána gyári munkásként dolgozott. Később vőlegénye után kivándorolt Brazíliába, ahol összeházasodtak. Orvos férje mellett dolgozott műtősnőként, első novellája a helyi lapban jelent meg. Férje halála után, a harmincas években tért haza, megjelenő írásai hamarosan népszerűek lettek. Elbeszélései, regényei fő témája a szegények élete, kiszolgáltatottságuk, reménytelen sorsuk. 1945-ben házasságot kötött Déry Tiborral, azonban a férfi sorozatos hűtlenségei miatt néhány év múlva elváltak. Emlékiratán dolgozva halt meg 1990-ben.