Ruth Cardoso brazil antropológus, feminista (1930–2008)
„A latin-amerikai nők tudják, hogy dolgozni kell függetlenségükért, azért, hogy elfoglalhassák helyüket a gazdaságban és a társadalomban.”
„A latin-amerikai nők tudják, hogy dolgozni kell függetlenségükért, azért, hogy elfoglalhassák helyüket a gazdaságban és a társadalomban.”
A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női- és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.
Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 közörr. 1911-1923 között a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt a svéd szüfrazsett egyesület, a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak. Szerkesztője volt a Morgonbris-nek, a szociáldemokrata nőszövetség lapjának. Tevékenyen részt vett az Föreningen koloniträdgardar i Stockholm alapításában, amely az első közösségi kerteket létrehozó egyesület volt. 1941-ben Vad ti tänkte címmel publikálta önéletrajzát.
Az 1920-as években szociális munkásként dolgozott, komoly erőfeszítéseket tett a fiatalkorú bevándorlók és az elhanyagolt gyerekek helyzetének javításáért. Kezdeményezője volt a Canadian Council on Child Welfare létrehozásának. Remek szónok volt, Amerikaszerte a szociális rendezvények keresett előadója. 1951-ben Ottawa polgármesterévé választották, ő volt az első nő, aki ezt a beosztást nagyvárosban elérte. Híres volt szenvedélyességéről és gyakran éles nyelvéről, különösen a férfikollégákkal szemben. Gyakran idézett mondása: