Milyen a bölcs nő? – penészes pogácsa heti útravalónak Müller Pétertől

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Milyen a bölcs nő? – penészes pogácsa heti útravalónak Müller Pétertől

december 12, 2012 - 17:41

Mint tudjuk, a feminizmus az a „radikális” eszme, miszerint a nő is ember; ahogyan a férfi is, (és a kettőt egyenlő jogok illetik meg a köz- és a magánéletben is).

Müller Péternél - akinek egy olvasónk hívta fel a figyelmemet - ez másképp néz ki. Látszólagosan dehumanizálja a férfit, méghozzá két irányban: isteni szférába emeli, illetve ösztönvezérelt állat szintjére süllyeszti. A férfi olvasók nem tudom, mennyire veszik ezt rossz néven (én a helyükben nem örülnék, ha így jellemeznének…), mindenesetre a szerző a férfi e látszólagos dehumanizálása mögé rejti a nő tényleges dehumanizálását – amelyet viszont humanizálásnak, felemelésnek, tiszteletnek tüntet fel.

Talán ezért húzza ki magát büszkén néhány női olvasója. Ne tegyétek, ez csapda, és elég árulkodó. Dicsérettel is lehet álcázni a helyretevést, az egyenlőtlen status quo fenntartását, ez a "jóindulatú szexizmus". (Pl.: „Mit keres egy ilyen szép, aranyos hölgy a politikában?”, „A nők csodálatosak, mert gondoskodnak a férfiakról”, stb.)

„Szenilis vénember, akinek – lásd utolsó mondat – önkritikája azért van”, legyinthetnénk. A baj csak az, hogy egy tömegek által olvasott, rendkívül népszerű szerzőről beszélünk – aki tudomásom szerint igazán csak a közelmúltban hozakodott elő szexista megnyilvánulásokkal. Először 2010 november elején jelentkezett a Nők Lapjában a "szép szamurájokról" szóló írásával, melyben egy oldalon keresztül ecsetelte, hogy az a nő, aki karriert épít, vagy akár csak magasabb beosztásba kerül bármilyen területen, nem is igazi nő, csak egy magából kivetkezett "szép szamuráj", akin legfeljebb röhögni lehet, illetve sajnálni, mert képtelen nőnek lenni. Sokan adnak Müller szavára, nők is, és, mint a saját facebook felületünkön is láttuk, nem egy sajnos belesétált a fenti kelepcébe. 

A humanizálást, azaz az emberi mivolt koronáját ugyanis a nő Müller világában az által kapja meg, hogy képes megbocsátani a megcsalást az állítólag farka vezérelte, sőt önmagát azzal azonosító férfinak. Ráadásul a nő a megalázkodása által válik egyenesen bölccsé – a kapcsolat, család összetartója mint egyedül a nőre háruló tradicionális szerep nevében.

„Ha megcsalsz egy nőt, és átszúrod a "női szívét", a benne élő Ember még nem hal meg. Fáj neki, de meg tud gyógyulni. Meg tud bocsátani. Ha bölcs nő, túl tud emelkedni a női sérelmein. Sok, jónak nevezhető párkapcsolatot és családot mentett meg a nőknek ez a bölcs, a női szerepen túlemelkedő megértése, alázata és sok évezredes kiszolgáltatottsága is. ”

Tehát, Müller készséggel elismeri, hogy a nők a történelemben mindvégig elnyomott pozícióban voltak, de egyszersmind romantizálja, magasztosnak tünteti fel ezt a fajta egyenlőtlenséget. E romantizálásba nem férnek bele olyan földhözragadt tények, hogy sok megcsalt nő az anyagi függés vagy lelki, fizikai kényszerítés, bántalmazás miatt nem tud vagy nem mer válni – és a férfi éppen e felsőbbrendű pozíciójának tudatában, azzal visszaélve csalja meg a tőle függő helyzetben levő társát.

Ráadásul egyenlőség véletlenül sincs, ósdi kettős erkölcs kacsint ránk a szövegből. Müller mentegeti, sőt igazolja a férfi hűtlenséget, egyben figyelmezteti a nőt, hogy ő viszont ne vetemedjen hasonlóra, mert persze „az más”:

 „Most jól figyelj!

Ha egy férfit megcsal a szeretője vagy a felesége, a lényét egészen a gyökeréig alázza meg, mert ő legbelül és legfelül is férfi. Nem tud magában följebb nézni. Ha a férfi sérül, az Ember és az Isten is megsérül, szegényben. Ez a férfilét gőgje, vaksága és sok évezredes meggyőződése.”

Egyáltalán nem hat meg, hogy ezt az elméletet – ami a megjegyzés által, hogy a nőben is lehetnek férfi vonások, logikailag még sántítóvá is válik – a női bölcsesség és a férfi szánalmasság jegyében adja elő.

Ha attól leszek „bölcs nő”, hogy megbocsátom, ha lábtörlőnek néznek, és buksisimit adok a mellét döngető, orángutánt játszó hímsovinisztának, akkor köszönöm szépen, inkább maradok buta nő, akinek van önérzete.

Summa summarum, ha valaki ilyen útravalót tesz a tarisznyátokba, ne egyétek meg. Dobjátok ki, mert romlott.

 

 

Hogyha emberek leszünk (válasz Puzsér Róbert írására)

augusztus 08, 2016 - 23:46

„A férfiak állatok. Szexuális ösztönök által hajtott biológiai gépek, akiknek nem szabad hinni, mert semmi mást nem akarnak, csakis dugni." Ha egy nő szájából hangzott volna el ez a magvas kijelentés, az illető (ha egyáltalán leközölték volna az írását) már rég le lenne frusztráltnémberezve, férfigyűlölőzve, horribile dictu feministázva, és ropogna alatta a máglya. De egy férfi hozakodott elő vele – őt pedig e vagány szókimondásáért még jól hátba is veregetik.

Láthatatlan munka, láthatatlan összefüggések: igenis számít, hogy ki mennyit mosogat

április 02, 2013 - 13:18
Ma van a láthatatlan munka világnapja. "A láthatatlan munkát többnyire nők végzik el: a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel, hat órával többet főzéssel és házimunkával a férfiaknál. Még akkor is több fizetetlen munkát végeznek a magyar nők (és ez ellen nincs is különösebb kifogásuk), ha ők a kenyérkesők a családban, és a férfi munkanélküli" - olvashatjuk egy, az alkalomból megjelent ben.

Ne hajtogasd többé, hogy "van barátom"!

június 16, 2014 - 22:42
Szeretek bulizni járni. Szeretek táncolni, zenét hallgatni, inni, szeretek az ismerőseimmel együtt lenni, és szeretek ismeretlenekkel találkozni, beszélgetni, barátkozni. Azt is értem, hogy sokan (férfiak és nők) romantikus/szexuális kaland reményében is járnak kocsmába meg szórakozóhelyekre, ami persze elméletben teljesen helyénvaló.

Gáz női hibák??? Válasz a men.hu cikkére

október 10, 2013 - 18:08
Jelenet a Muriel esküvője c. filmből

A mai napon címmel jelent meg cikk a men.hu oldalon - női szerző tollából, az állítólag gyakran emlegetett férfihibákat kiegyensúlyozandó. Dicséretes, hogy utóbbi kapcsán a "feminista" szó idézőjelet kapott - némileg mást jelent "férfihibákról" illetve szexista, hímsoviniszta társadalomról, kultúráról beszélni.