Milyen a bölcs nő? – penészes pogácsa heti útravalónak Müller Pétertől

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Milyen a bölcs nő? – penészes pogácsa heti útravalónak Müller Pétertől

december 12, 2012 - 17:41

Mint tudjuk, a feminizmus az a „radikális” eszme, miszerint a nő is ember; ahogyan a férfi is, (és a kettőt egyenlő jogok illetik meg a köz- és a magánéletben is).

Müller Péternél - akinek egy olvasónk hívta fel a figyelmemet - ez másképp néz ki. Látszólagosan dehumanizálja a férfit, méghozzá két irányban: isteni szférába emeli, illetve ösztönvezérelt állat szintjére süllyeszti. A férfi olvasók nem tudom, mennyire veszik ezt rossz néven (én a helyükben nem örülnék, ha így jellemeznének…), mindenesetre a szerző a férfi e látszólagos dehumanizálása mögé rejti a nő tényleges dehumanizálását – amelyet viszont humanizálásnak, felemelésnek, tiszteletnek tüntet fel.

Talán ezért húzza ki magát büszkén néhány női olvasója. Ne tegyétek, ez csapda, és elég árulkodó. Dicsérettel is lehet álcázni a helyretevést, az egyenlőtlen status quo fenntartását, ez a "jóindulatú szexizmus". (Pl.: „Mit keres egy ilyen szép, aranyos hölgy a politikában?”, „A nők csodálatosak, mert gondoskodnak a férfiakról”, stb.)

„Szenilis vénember, akinek – lásd utolsó mondat – önkritikája azért van”, legyinthetnénk. A baj csak az, hogy egy tömegek által olvasott, rendkívül népszerű szerzőről beszélünk – aki tudomásom szerint igazán csak a közelmúltban hozakodott elő szexista megnyilvánulásokkal. Először 2010 november elején jelentkezett a Nők Lapjában a "szép szamurájokról" szóló írásával, melyben egy oldalon keresztül ecsetelte, hogy az a nő, aki karriert épít, vagy akár csak magasabb beosztásba kerül bármilyen területen, nem is igazi nő, csak egy magából kivetkezett "szép szamuráj", akin legfeljebb röhögni lehet, illetve sajnálni, mert képtelen nőnek lenni. Sokan adnak Müller szavára, nők is, és, mint a saját facebook felületünkön is láttuk, nem egy sajnos belesétált a fenti kelepcébe. 

A humanizálást, azaz az emberi mivolt koronáját ugyanis a nő Müller világában az által kapja meg, hogy képes megbocsátani a megcsalást az állítólag farka vezérelte, sőt önmagát azzal azonosító férfinak. Ráadásul a nő a megalázkodása által válik egyenesen bölccsé – a kapcsolat, család összetartója mint egyedül a nőre háruló tradicionális szerep nevében.

„Ha megcsalsz egy nőt, és átszúrod a "női szívét", a benne élő Ember még nem hal meg. Fáj neki, de meg tud gyógyulni. Meg tud bocsátani. Ha bölcs nő, túl tud emelkedni a női sérelmein. Sok, jónak nevezhető párkapcsolatot és családot mentett meg a nőknek ez a bölcs, a női szerepen túlemelkedő megértése, alázata és sok évezredes kiszolgáltatottsága is. ”

Tehát, Müller készséggel elismeri, hogy a nők a történelemben mindvégig elnyomott pozícióban voltak, de egyszersmind romantizálja, magasztosnak tünteti fel ezt a fajta egyenlőtlenséget. E romantizálásba nem férnek bele olyan földhözragadt tények, hogy sok megcsalt nő az anyagi függés vagy lelki, fizikai kényszerítés, bántalmazás miatt nem tud vagy nem mer válni – és a férfi éppen e felsőbbrendű pozíciójának tudatában, azzal visszaélve csalja meg a tőle függő helyzetben levő társát.

Ráadásul egyenlőség véletlenül sincs, ósdi kettős erkölcs kacsint ránk a szövegből. Müller mentegeti, sőt igazolja a férfi hűtlenséget, egyben figyelmezteti a nőt, hogy ő viszont ne vetemedjen hasonlóra, mert persze „az más”:

 „Most jól figyelj!

Ha egy férfit megcsal a szeretője vagy a felesége, a lényét egészen a gyökeréig alázza meg, mert ő legbelül és legfelül is férfi. Nem tud magában följebb nézni. Ha a férfi sérül, az Ember és az Isten is megsérül, szegényben. Ez a férfilét gőgje, vaksága és sok évezredes meggyőződése.”

Egyáltalán nem hat meg, hogy ezt az elméletet – ami a megjegyzés által, hogy a nőben is lehetnek férfi vonások, logikailag még sántítóvá is válik – a női bölcsesség és a férfi szánalmasság jegyében adja elő.

Ha attól leszek „bölcs nő”, hogy megbocsátom, ha lábtörlőnek néznek, és buksisimit adok a mellét döngető, orángutánt játszó hímsovinisztának, akkor köszönöm szépen, inkább maradok buta nő, akinek van önérzete.

Summa summarum, ha valaki ilyen útravalót tesz a tarisznyátokba, ne egyétek meg. Dobjátok ki, mert romlott.

 

 

Egy dühös afrikai feminista

szeptember 01, 2018 - 23:13
Chimamanda Gnoci Adichie (fotó: Maria Stenzel és Takudzwa Tapfuma, Amherst College Office of Communications)

Világunkban 
a férfi magabiztos, a nő arrogáns.
A férfi következetes, a nő makacs.
A férfi határozott, a nő erőszakos.
A férfi taktikus, a nő manipulatív. 
A férfi született vezető, a nő irányításmániás.
A férfi tekintélyes, a nő idegesítő.

A jellemvonás vagy viselkedésforma ugyanaz, csak a nemek eltérőek.

A világ pedig - a nemek alapján - mást feltételez rólunk és máshogy viszonyul hozzánk.

A női magazinok propagandája és az eredmények

január 07, 2010 - 11:55

Az aktuális „szerelmi” partner erőn és természetes vágyakon felüli, egyoldalú kiszolgálásának propagálása újabban nem áll meg az ágynál és az ágyéknál, s az összes dugható lyuk repertoárja mellett utóbb a teljes női egyéniség lelketlen bedarálására törekszik. Szomorú ezt látni annak tudatában, hogy a média mekkora hatást gyakorol a felnövekvő generációkra.

Progresszív lovagiasság? – a férfiasság változó formái

április 24, 2015 - 10:23
Hadas Miklós (fotó: FES)

A szokásosnál is nagyobb volt az érdeklődés „A férfiasság változó formái” című párbeszédfórum iránt, amely az alapítvány 2012 óta futó Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje keretében valósult meg. A projekt keretében 2014-ben indult egy vitasorozat, Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről címmel.

Szingliörömök, szinglikönnyek

november 30, 2016 - 23:36

A szingli: egyedülálló nő, aki élvezi a helyzetét – vagy csak úgy tesz, mintha élvezné? Sosem tudjuk, hányadán állunk vele. A „szakirodalom” általában önző, független némberként ábrázolja, ám éles szemű politikusunk néhány évvel ezelőtt hordában észlelte. Élete a tévésorozatokban maga a csillogás, ám a magyar lélek neves kutatója szerint egészségtelenebb, mint a dohányzás, a humorista-blogger szerint pedig „végül is nyomorultság”.

Az őszinteség beszéde

július 04, 2011 - 00:00

A Nőkért eddig nem politizált a szó köznapi értelmében. A politika csak annyiban érintette az oldalt, amennyiben az kifejezetten „nőpolitika” volt. Ám a politikai paletta ennél kicsit szélesebb – s a nem konkrétan női témák mentén alakuló szegmensei is erőteljesen befolyásolják a népesség több mint felét kitevő nők életminőségét, mindennapjait.

Ennek ellenére a politika mint férfitéma vonult be a köznapi megítélésbe olyannyira, hogy éppen a napokban jegyezte meg oldalunkon hozzászólásában egy regisztrált tagunk :

Mémek és méhek

február 17, 2019 - 13:17
Mémek és méhek, van amikor már felesleges viccet csinálni

Január elseje óta nem követem a magyar híreket, s csak rövid címsorokban, többnyire külföldi oldalakon találok utalásokat az országra, no és az ismerőseim megosztásaiból következtethetek dolgokra, annak ellenére, hogy az ismert magyar híroldalak mind le vannak tiltva a falamról. Akad bőven látnivaló, mert egy dolgot nehéz letiltani: a mémeket. Ezek a humorba csomagolt grafikus tartalmak dömpingszerűen jelennek meg, ha valami megrázó történik.