• Amerikai nőmozgalmárok 1896-ban. Az első sorban balról a második Anna Howard Shaw.

Anna Howard Shaw amerikai lelkész, orvos, szüfrazsista (1847–1919)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Anna Howard Shaw amerikai lelkész, orvos, szüfrazsista (1847–1919)

február 14, 2021 - 20:34
Az amerikai nőmozgalom karizmatikus alakja, az első női lelkészek egyike.

Angliában született, családja 1851-ben emigrált az Egyesült Államokba. Egy Big Rapids közelében lévő farmon nőtt fel, a polgárháború alatt a helyi iskolában tanított.

Tevékeny szerepet vállalt a metodista egyház életében, 1873 és 1875 között az Albion College hallgatója volt, majd Bostonban az egyetem hittudományi karára járt, ő volt az egyetlen női hallgató. 1878-ban diplomázott, de pappá szentelését a metodista egyház csak 1880-ban engedélyezte. Ő volt a Methodist Protestant Church első női lelkésze, East Dennis-ben kapott parókiát.

Egyetemi tanulmányait ezután az orvoskaron folytatta, 1886-ban doktorrá avatták.

Az egyetemen ismerkedett meg a szüfrazsista eszmékkel. 1887-ben találkozott -val  és úgy döntött, hogy  minden idejét és erejét a nőmozgalomnak szenteli. A tüntetések, konferenciák gyakori szónoka volt, előadókörútjai során valamennyi államban megfordult. 1892 és 1904 között a National American Woman Suffrage Association alelnöke, 1904 – 1915 között elnöke volt.  A háború éveiben a Council of National Defense nőbizottságának a vezetője volt, tevékenységéért - a nők közül elsőként - megkapta a Distinguished Service Medal kitüntetést.

1913-ban a magyar  által szervezett női választójogi világkongresszus alkalmával Magyarországon is járt, és a budapesti Szilágyi Dezső téri templomban istentiszteletet celebrált.  

72 évesen, tüdőgyulladásban halt meg Moylan-i otthonában, ahol harminc éve élt társával,  Lucy Anthony-val.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Harriette Chick angol mikrobiológus (1875–1977)

január 01, 2018 - 20:23

Az angolkór megelőzésében úttörő szerepet játszó tudós sokgyerekes metodista családból származott. A  Notting Hill-i középiskolába járt, ahol a lányok is alapos természettudományi képzést kaptak, elvégzése után a University College London hallgatója lett.

Végzés után Bécsben és Münichben készítette el doktori disszertációját. 1905-ben ő volt az első nő, aki a Lister intézetben állást kapott. Az angolkórt tanulmányozó kutatócsoportot vezetett, ahol bebizonyították a csukamájolaj és a napfény fontos szerepét a betegség megelőzésében.

Alexandra Kollontáj (1872–1952) orosz forradalmár, diplomata, író

március 19, 2010 - 11:15

1872. március 31-én Szentpéterváron születik előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.

Maria Cutarida-Crătunescu román orvos, feminista (1857–1919)

március 18, 2016 - 00:32

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.