Sylvia Wishart skót festő, illusztrátor (1936–2008)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Sylvia Wishart skót festő, illusztrátor (1936–2008)

február 11, 2018 - 15:05
Skócia egyik legnagyobb kortárs festője.

Sylvia Wishart ( Fotó: Keith Allardyce/PR)

Orkney szigetén született és életének javarészét ott is töltötte. Tehetsége már általános iskolás korában kiderült, de szerény természete miatt nem ment művészeti iskolába, a helyi postahivatalban vállalt munkát. Szabadidejében azonban tovább festett és rajzolt, és végül Ian MacInnes festőművész és tanár meggyőzte, hogy képezze tovább magát. Így került az aberdeeni Gray's School of Art növendékei közé. Néhány év rajztanítás után 1969-ben oktatóként tért vissza az intézménybe. Művészete innentől kapott igazán lendületet. A környező táj inspirálta képeinek témáját, a szülőföld szeretete jelent meg munkáiban. Ismertté vált, de a hírnév továbbra sem érdekelte, és mindig önmaga legélesebb kritikusa maradt. 2005-ben a Royal Scottish Academy tagjává választották. Élete végén rákkal küzdött. Halála előtt nem sokkal még - mintegy a függetlenség dacos megnyilvánulásaként - elutazott a londoni Nemzeti Gallériába, ahol egy japán kisfiúba botlott, aki unta a kiállítást, ezért a szülei leültették egy székre, hogy ott várja meg őket. Wishart elvezette a gyereket Henri Rousseau "Tigris a trópusi viharban" c. festményéhez, és ezzel sikeresen felkeltette az érdeklődését a művészetek iránt.

A visszavonult életet élő, művész képei ma a világ valamennyi neves galériájában megtalálhatók.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.