Keleti Ágnes tornász (sz. 1921)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Keleti Ágnes tornász (sz. 1921)

január 07, 2018 - 19:25

A magyar sport történetének legsikeresebb tornásznője, öt olimpiai aranyérmet nyert. A Postásban kezdett tornázni, majd a TFSE és a Bp. Dózsa következett. Első olimpiai győzelmét 1952-ben, Helsinkiben aratta, majd következett a nagy sorozat 1956-ban, Melbourne-ban, ahol első lett műszabadgyakorlatban (talajon), gerendán és felemáskorláton, ezenkívül tagja volt az olimpiai bajnok kéziszercsapatnak. Nyert még három olimpiai ezüstöt és két bronzot. A világbajnokságokon két első helyet szerzett, a főiskolai világbajnokságokon négyszer lett első. Egyéni összetettben 1947. és 1955. között kilencszer nyert magyar bajnokságot.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dénes Valéria festőművész (1885–1915)

november 29, 2016 - 21:17

Budapesten született jómódú családból, rendkívül gondos nevelést kapott.  

Szablya Frischauf Ferenc festő magániskolájában tanult, aki rögtön felfigyelt a megszokottól eltérő képességeire, eredetiségére. Már 1903-ban, első kiállításán elismerő kritikákat kapott. 1906 és 1911 között a Kéve művészegyesület tagja volt. Dolgozott Nagybányán, majd 1910-ben Párizsban Matisse tanítványa volt. Itt ismerkedett meg a kubizmus első magyar képviselőjével, Galimberti Sándorral, akivel 1911-ben házasságot kötöttek. 1914-ben 77 képet állított ki a Nemzeti Szalonban.

Pataki Ági modell, üzletasszony, producer (sz. 1951)

szeptember 29, 2017 - 23:37

Az első magyar szupermodell középiskolás korában a Szeressétek Ódor Emíliát című filmben szerepelt. Érettségi után spanyol-német idegenezetői képesítését felhasználva dolgozott. Modellkarrierje véletlenül indult, egy csoportot kísért a Rotschild Szalonba, ahova nem érkezett meg az egyik manöken, és megkérte, ugorjon be. Két évtizeden át ő volt a Fabulon kozmetikumok reklámarca. A siker nem szédítette meg.

Ligeti Magda ideggyógyász, pszichoanalitikus (1909 - 1977)

május 30, 2015 - 22:22

A szegedi egyetemen diplomázott, 1935-től 1943-ig a Zsidó-kórház idegosztályán dolgozott. A háború után intézeti főorvosként pszichoterápiával, gyerekek nemi felvilágosításával foglalkozott, cikkeket, könyveket publikált a témában.

1947-ben Gyerekeknek felnőttekről c. könyvét betiltották. Mottója a következő volt: 

Nemi felvilágosítás 8—14 éves gyermekeknek, hogy hogyan legyen szabad a lelkileg megnyomorított, eddig ósdi babonákon nevelt gyerek!