„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

július 30, 2017 - 19:30

Nagyváradon született sokgyermekes családban. (Megj. a Ferike a Franciska becézett változata.)

A Színművészeti Akadémián 1893-ban kapott oklevelet, a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. Póztalan, sallangmentes játéka kirítt a társai közül, akik nehezen fogadták be. Amikor kiderült, hogy keresetének nagy részét hazaküldi saládja támogatására, kolléganői azt tanácsolták hogy "menjen jól férjhez". Ő azonban a nehezebb utat választotta, és 1903-ban Londonba távozott. Színháznál nem tudott elhelyezkedni, ezért idegenvezető lett. Itt azonban rendszeres szexuális zaklatás érte, így házigondnokságra váltott, ahol azonban "bolondos szavalása" (angolul tanult) zavarta a lakókat. Skóciába ment tovább ahonnan egy időre Dél-Afrikába, Fokvárosba került nevelőnőnek. Élete jobbra fordulásáról később így mesélt egy szegedi újságírónak:   

„Egy milliomos farmer családjában - mint három kislány nevelőnője - elég tisztességes pénzösszeget kerestem, s most már jöhettem vissza Angliába s Londonba. Ekkor már nagyon jól tudtam angolul, hisz állandóan angol környezetben éltem. És szinte éreztem a közelgő változást, a sorsom fordulatát. A New Cross színházban léptem fel először. Másnap, az angol újságok, mint star-t emlegettek.”

Később az Empire színházban népdalokat adott elő. 1909-ben New Yorkba utazott. Amíg szerződésre várt, lefordította a Gyurkovics lányok című vígjátékot, amit  The seven sisters címmel a Lyceum Theatre be is mutatott. 1911-ben debütált a Broadwayn. Pózmentes játéka nem vált be a némafilmeknél, a hangosfilmek megjelenésével azonban utat tört a mozivászonra is: ötvenen túk szakmát váltott. Hollywoodba költözött és 1930-tól 1949-ig, 19 év alatt 48 egész estét betöltő játékfilmben alakított különböző karaktereket. Utolsó filmjét, az East Side, West Side-ot, amelyben egy nagymamát játszott, 1949-ben forgatja. Ezután visszavonult és hollywoodi otthonában 1951-ben érte a halál. 

 

 

Lásd még:

 

 

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel későbbb tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

"az egész világon de különösen Magyarországon oly nagyon rettegett feminizmus" - Dedinszky Erika költő

április 04, 2017 - 00:20

Középiskolai tanulmányait Magyarországon kezdte, Hollandiában fejezte be. A nijmegeni egyetmen francia nyelvet és irodalmat, filozófiát hallgatott. A kétnyelvű művész rendkívül sokat tett a magyar és holland irodalom, kultúra egymással való megismertetéséért. 1981-ben Martinus Nijhoff-díjat kapott.

Néhány műve:

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.