„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

július 30, 2017 - 19:30

Nagyváradon született sokgyermekes családban. (Megj. a Ferike a Franciska becézett változata.)

A Színművészeti Akadémián 1893-ban kapott oklevelet, a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. Póztalan, sallangmentes játéka kirítt a társai közül, akik nehezen fogadták be. Amikor kiderült, hogy keresetének nagy részét hazaküldi saládja támogatására, kolléganői azt tanácsolták hogy "menjen jól férjhez". Ő azonban a nehezebb utat választotta, és 1903-ban Londonba távozott. Színháznál nem tudott elhelyezkedni, ezért idegenvezető lett. Itt azonban rendszeres szexuális zaklatás érte, így házigondnokságra váltott, ahol azonban "bolondos szavalása" (angolul tanult) zavarta a lakókat. Skóciába ment tovább ahonnan egy időre Dél-Afrikába, Fokvárosba került nevelőnőnek. Élete jobbra fordulásáról később így mesélt egy szegedi újságírónak:   

„Egy milliomos farmer családjában - mint három kislány nevelőnője - elég tisztességes pénzösszeget kerestem, s most már jöhettem vissza Angliába s Londonba. Ekkor már nagyon jól tudtam angolul, hisz állandóan angol környezetben éltem. És szinte éreztem a közelgő változást, a sorsom fordulatát. A New Cross színházban léptem fel először. Másnap, az angol újságok, mint star-t emlegettek.”

Később az Empire színházban népdalokat adott elő. 1909-ben New Yorkba utazott. Amíg szerződésre várt, lefordította a Gyurkovics lányok című vígjátékot, amit  The seven sisters címmel a Lyceum Theatre be is mutatott. 1911-ben debütált a Broadwayn. Pózmentes játéka nem vált be a némafilmeknél, a hangosfilmek megjelenésével azonban utat tört a mozivászonra is: ötvenen túk szakmát váltott. Hollywoodba költözött és 1930-tól 1949-ig, 19 év alatt 48 egész estét betöltő játékfilmben alakított különböző karaktereket. Utolsó filmjét, az East Side, West Side-ot, amelyben egy nagymamát játszott, 1949-ben forgatja. Ezután visszavonult és hollywoodi otthonában 1951-ben érte a halál. 

 

 

Lásd még:

 

 

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.

„A nemzet csalogánya”: Blaha Lujza

január 11, 2019 - 20:24

Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt. Tizenhat évesen házasságot kötött énektanárával, Blaha János színházi karmesterrel, aki tovább képezte, és akinek nevét – noha a férfi négy évvel későbbb tüdőbajban meghalt – egész életében viselte. Debrecenben játszott, majd Bécsben vendégszerepelt. Itt szerződtetni akarták, de ő visszautasította: magyar színésznő akart lenni. A Nemzeti Színházban, majd Budán játszott.

Az első brit, aki szólóban körülrepülte a Földet: Sheila Scott

április 27, 2017 - 00:12

Az első brit, aki szólóban körülrepülte a földet 1966-ban. 1927-ben született. Színésznő volt, színpadon és televízióban kisebb szerepekben lépett fel. Az ötvenes évek végén ismerkedett meg a repüléssel, ami szenvedélyévé vált. Első versenyét 1960-ban nyerte meg, haláláig több, mint száz rekordot állított fel. Három világkörüli szóló repülést teljesített, 1967-ben megnyerte a The Harmon International Aviation Trophy-t, 1968-ban megkapta az Order of the British Empire elismerést. Élményeiről két könyvet írt I Must Fly és On Top of the World címmel.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Ilosvay Mária operaénekes (1913–1987) 

május 03, 2017 - 23:53

Budapesten és Bécsben tanult, Laura Hilgermann, Felicie Kashovska és Mária Budanovicz voltak a mesterei. 1937-ben a bécsi nemzetközi énekverseny megnyerése után a salzburgi opera társulatával az Egyesült Államokban turnézott. 1940-től visszavonulásáig  a hamburgi opera  tagja volt, gyakori vendégszereplő volt Bécsben és Salzburgban. Gyönyörű altjával legnagyobb sikereit Wagner műveiben aratta, 1951-től rendszeresen fellépett Bayreuthban.