Gonda Béláné Nagy Irma irodalmár, feminista (1859–1888)

április 09, 2017 - 21:26

Arcképcsarnok

Társadalom

Feministák és nőjogi aktivisták

Magyarország

Médiaszemélyiségek és újságírók

Nagykőrösön született, pedagógus családból, Zirzen Janka tanítőképzőjében végezte tanulmányait, megtanult angolul, franciául, németül. Cikkeket írt a nők oktatásáról, társadalmi problémáikról, fordított angol, francia, német lapokból, elbeszéléseket írt. Többek között a Pesti Napló, a Nemzeti Nőnevelés, a Fővárosi Lapok, a Gazdasági Mérnök, az Ország-Világ közölte írásait. Fiatalon tüdőbajban halt meg.

Eszmék és emlékek című gyűjteményes munkája halála után,1889-ben jelent meg.

Kapcsolódó tartalom

Áprilisban született

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

fordító

A nők oktatása

magyar nők a 19. században

magyar nők a 19. századi irodalomban

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Elisabeth Grundtvig dán tanító, gyorsíró, fordító (1856–1945)

május 21, 2015 - 22:38

Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magas rangú hivatalnokok tiltakozása ellenére - a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték ki. Műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította Selma Lagerlöf munkáit dánra. Elkötelezett, aktív tagja volt a dán nőszervezetnek, a Dansk Kvindesamfund-nak, tagja volt az elnökségnek.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

május 21, 2015 - 22:42

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez.