A prostituáltak segítője: Mother Mary Baptist ír/amerikai apáca (1829–1898)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A prostituáltak segítője: Mother Mary Baptist ír/amerikai apáca (1829–1898)

április 02, 2017 - 22:07

Katherine Russell Írországban született, 19 éves korában lépett be a Sisters of Mercy (Irgalmasnővérek) apácarendbe, ahol a Mary Baptist nevet kapta. 1851-ben tette le fogadalmát, ezután 3 évig a zárda iskolájában tanított. 1854-ben kinevezték annak a kis csapat apácának a vezetőjévé, akik San Franciscoba költöztek. Nem sokkal érkezésük után kolerajárvány tört ki a városban, a nővérek, akiknek volt tapasztalatuk, beálltak a városi kórházba betegeket ápolni. Saját kórházat is nyitottak, majd 1861-ben prostituáltaknak létrehozták az első Magdalene Asylumot. Mary Baptist mélyen vallásos volt, de nyitott szemmel járt a világban és tisztában volt a szegény, tanulatlan nők kiszolgáltatottságával. A menedékházban ezek a nők szakmát tanultak, lehetőséget kaptak önálló életre. Mary Baptist 1872-ben idősek és betegek számára alapított otthont. 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Irena Sendler szociális munkás, apáca (1910–2008)

február 11, 2017 - 14:02

A lengyel nemzeti hősként számontartott Irena a második világháború alatt a németek által megszállt Varsó földalatti ellenállási mozgalmának tagja, a Żegota (zsidókat segítő) gyerekek megmentésével foglalkozó csoportjának vezetője volt. A városi szociális osztály dolgozójaként munkatársaival a varsói gettóból csempésztek ki gyerekeket, hamis papírokkal látták el és biztonságba helyezték őket. A nácik rájöttek tevékenységére, elfogták, megkínozták és halálra ítélték. Társai az őrök megvesztegetésével kiszabadították, ezután álnéven folytatta tevékenységét.

Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), az első női cherokee indián törzsfőnök

május 26, 2016 - 22:52

1945. november 18-án az oklahomai Tahlequah-ban született Wilma Pearl Mankiller. Az "Emberölő" családi név egy régi katonai kitüntetésre eredeztethető, amelyet az kapott annak idején, aki megvédelmezte a faluját az ellenségtől.

1956-ban családja az állami indián áttelepítő program keretében elhagyni kényszerült addigi lakhelyét, San Franciscóba költöztek. Az 1960-as években Wilma csatlakozott az amerikai bennszülöttek aktivista mozgalmához, amely abban az időben új inspirációt kapott a harmadik világbeli nacionalista mozgalmaktól és az amerikai emberi jogi mozgalomtól.

Kohn Ábrahám Albertné sz. Kellner Irén tanítónő, nőegyleti elnök (1874 –1944)

július 12, 2017 - 00:03
Pesti Izraelita Nőegylet, 1934

Tatán  és a környékbeli falvak több iskolájában tanított. Bekapcsolódott a Vöröskereszt és a Győri Neológ Izraelita Nőegylet jótékonysági-, kulturális- és művészeti tevékenységébe. Az első világháború kitörésekor a Nőegylet vezetőségi tagjává választották. Kezdeményezésére segélyezték a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és az árvákat. A Jótékonysági Egylet elnökhelyettese, majd 2 év múlva elnöke lett. Irányításával 350-400 gyermeket láttak el ruházattal, élelemmel és iskolai eszközökkel.

Jane Haining skót misszionárius (1897–1944)

június 06, 2017 - 18:17

1932-ben sikerrel pályázott a budapesti skót misszió lányiskolájának a vezetésére, ahol 6-16 év közötti, árva, félárva, keresztény és zsidó gyerekeket neveltek. A háború kitörésekor éppen szabadságát töltötte Skóciában, a veszélyek ellenére visszatért Budapestre. 1940-ben a misszionáriusokat visszarendelték Skóciába, de ő maradt. „Ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám a derűs napokon, akkor még inkább szükségük van rám a sötétség napjaiban.” – mondta.

Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

augusztus 29, 2017 - 19:25

A jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.

Liliuokalani Hawaii királynő (1838–1917)

augusztus 31, 2017 - 22:43

Feladatának tartotta az őslakosok számára megőrizni a szigetek függetlenségét. Bátyja, Kalakaua király végredeléte alapján 1891-ben ő örökölte a trónt, de két év múlva a köztársasági párt az észak-amerikai Unió támogatásával forradalom útján megbuktatta. Az Egyesült Államok azonnal elismerte az új köztársaságot. 1895-ben a királynő hívei ellenforradalmat szerveztek, Dole köztársasági elnök elfogatta Liliuokalanit. Öt évi fogságra ítéltélték, de később szabadlábra helyezték. 1898-ben Hawaiit az Egyesült Államokhoz csatolták.

Jókai Mór: A női honvédhadnagy

március 14, 2015 - 13:02

"Mindnyájan emlékezni fogunk az alakjára, a kik az 1848/49-iki szabadságharca emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy 48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorus vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó; napbarnitott arczán se bajusz, se szakáll.

Én ez alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka «legény» volt, huszár dolmányban, sarkantyus csizmában. Irtam is róla valami költeményt.

Elisabeth ten Boom holland ellenálló (1885–1944)

augusztus 18, 2017 - 18:28
Elisabeth ten Boom (középen) testvéreivel

Betsie a ten Boom család gyerekei közül a legidősebb, a család órásműhelyének a könyvelője volt és segített a háztartás vezetésében. A mélyen vallásos család Hollandia megszállása után megnyitotta otthonát az üldözöttek előtt, kapcsolatot teremtettek az ellenállási mozgalommal. Egyik építész barátjuk titkos szobát alakított ki házukban, ahol zsidókat bújtattak. Egy áruló feljelentése után 1944. február 28-án a Gestapo razziát tartott a házban.