Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

április 02, 2017 - 12:32

Dél-Amerika egyik legrégibb és leggazdagabb családjába született. 22 éves korában férjhez ment, majd néhány év múlva, nem törődve a vallásos tradíciókkal, elhagyta a férjét. Sur címmel  folyóiratot alapított, amely rövidesen Dél-Amerika vezető irodalmi magazinja lett, és maradt az évtizedekig.  A XX. század valamennyi fontos írója és művésze publikált benne, számos kezdő írót indított el a pályán. Mutatóba néhány név: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Albert Camus, Pablo Picasso, Virginia Woolf, Grahame Greene, Rabindranath Tagore. Meggyőződéses feminista volt, határozottan kiállt a nők önállósága érdekében, bíztatta a művészi tehetséggel rendelkezőket. 1977-ben az, a nők között elsőként, az Argentine Academy of Letters tagjává választották. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az osztrák nőmunkásmozgalom úttörője: Emma Adler (1858–1935)

március 24, 2017 - 23:41

Debrecenben született, a család néhány év múlva Bécsbe költözött. Anyanyelvén kívül tudott franciául, angolul, olaszul és oroszul, remek sportoló volt. Fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba, rendkívül fontosnak tartotta a munkások művelődését, oktatását, és tevékenyen részt is vállalt benne.  20 éves korában házasodott össze Viktor Adlerrel, az osztrák szociáldemokrata párt alapítójával. Rendszeresen publikált cikkeket a Gleichheit-ben és az  Arbeiter Zeitung-ban, sokat foglalkozott a munkásnők kiszolgáltatottságával. Alapító tagja a Arbeiterinnenzeitung-nak (Munkásnők lapja).

Eugenia De Reus-Ianculescu román tanár, író, újságíró, feminista (1865–1938)

március 25, 2017 - 00:28

Korán megismerkedett a feminista eszmékkel, fontosnak tartotta a nők tanulását, jogaik elismertetését, előadásokat tartott, cikkeket írt a témában. 1911-ben alapítója és elnöke lett a Societatea Emanciparea Femeii-nek (egyesület a női emancipációért). Nemsokára nevüket Societatea Drepturile Femeii-re változtatták (egyesület a nők jogaiért). 1912-től újságot is alapítottak Drepturile femeii címen, amelyben ismert előadók, egyetemi tanárok, politikusok is megszólaltak, fő céljuk a női választójog kivívása volt. Képviseltették magukat 1913-ban a magyarországi nemzetközi Nőkongresszuson is.

Vera Poska-Grünthal észt ügyvéd, író, feminista (1898–1986)

március 24, 2017 - 20:38

Tartuban volt egyetemi hallgató, az első világháború és négy gyermeke nevelése miatt majdnem tíz évig tartott, amíg lediplomázott. Tallinban kezdett ügyvédként dolgozni, különösen a nőket érintő ügyek érdekelték. Kapcsolatba lépett a helyi nőszervezetekkel a létező családjogi törvények megváltoztatásáért. Egyik alapítója volt az International Federation of Female Lawyers and Judges-nek (Ügyvédnők és bírónők nemzetközi szervezete), első kongresszusukat 1928-ban Párizsban tartották. 1944-ben családjával Svédországba emigrált.