Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

április 02, 2017 - 12:32

Dél-Amerika egyik legrégibb és leggazdagabb családjába született. 22 éves korában férjhez ment, majd néhány év múlva, nem törődve a vallásos tradíciókkal, elhagyta a férjét. Sur címmel  folyóiratot alapított, amely rövidesen Dél-Amerika vezető irodalmi magazinja lett, és maradt az évtizedekig.  A XX. század valamennyi fontos írója és művésze publikált benne, számos kezdő írót indított el a pályán. Mutatóba néhány név: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Albert Camus, Pablo Picasso, Virginia Woolf, Grahame Greene, Rabindranath Tagore. Meggyőződéses feminista volt, határozottan kiállt a nők önállósága érdekében, bíztatta a művészi tehetséggel rendelkezőket. 1977-ben az, a nők között elsőként, az Argentine Academy of Letters tagjává választották. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elizabeth Cary Agassiz, a Radcliffe College első elnöke (1822–1907)

április 29, 2017 - 22:13

Boston előkelő köréhez tartozó családba született, gyenge egészségi állapota miatt otthon magántanárok tanították. 1850-ben házasságot kötött Jean Louis Rodolphe Agassiz svájci természettudóssal, akit elkísért expedícióira és megtanulta a laboratóriumi munkát is. 1856-ban iskolát nyitott lányok számára, fontos szerepe volt a Natural History Museum at Cambridge és a National History School on Penikese Island létrehozásában.

Slachta Margit szerzetes, politikus, feminista (1884 –1974)

december 28, 2016 - 00:01

A jómódú, lengyel nemesi származású zadjeli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála hat lánya közül a másodikként született 1884. szeptember 18-án. A kalocsai Miasszonyunk nővérek tanárképzőjében német-francia-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1907-ben szülei három kisebb gyermekükkel anyagi csőd miatt Amerikába vándoroltak, de Margit nem tartott velük.

Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

március 18, 2017 - 22:57

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.