A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

augusztus 12, 2014 - 15:40
 Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.

A Szegedi Feminista Csoport 1990-ben

Programnyilatkozatuk - 25 év elteltével is fájdalmas aktualitásokkal - olvasható.

Tevékenységeik közt szerepelt, az öntudatnövelő munka mellett a pornográfiaellenes küzdelem. A rendszerváltás után ez különösen aktuális volt, mert az újonnan támadt "szabadság" hevében még a közterületek, taxik is tele voltak ilyen képekkel. A Szegedi Feminista Csoport egyik akciója az volt, hogy az újságok címlapjaira és a taxik belesejébe saját készítésű matricákat ragasztgattak.

Hallatták hangjukat az aktuálpolitikai kérdésekben, közéleti vitákban, Bollobás Enikő több alkalommal publikált napilapokban az akkor égetően aktuális abortusztörvény ügyében, figyelmeztetve arra, hogy a tiltás nem megoldás. Ezzel kapcsolatosan széleskörű figyelem kísérte Fekete Gyula antifeminista íróval folytatott - ellenfele odáig merészkedett, hogy , sőt, némi logikai bukfenccel, "anyagyilkosoknak" nevezte a törvény liberálisabb változata mellett kampányolókat. (Többek közt a is ezért gyűjtött aláírásokat a Szabad Döntés Jogáért nevű akciója keretében - az együttes erőfeszítés végül a lehetőségekhez képest eredményes volt, a parlament a liberálisabb változatot szavazta meg.)

2014. febr. 21-én a Nőkért Egyesület és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvényén, melynek révén Bollobás Enikő sok év után újra találkozott két egykori tanítványával, Balaton Anitával és (a 2012-es csbe törvényi kodifikációért vívott küzdelem részeként az AVON aláírásgyűjtésben is közreműködő) Varga Helenával, felidéztük - a (!) kezdve, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségén át a Magyar Nők Szövetsége szegedi tagszervezetéig, a Szegedi Nők Klubjáig - a Szegedhez köthető feminista megmozdulások, köztük e csoport történetét. (Az eseményről videofelvétel is készült, hamarosan az is elérhető lesz).

 

A Szegedi Feminista Csoporttal összefüggésben megjelent publikációk - melyek nagy részét Bollobás Enikő rendelkezésünkre bocsátotta, így a linkekre kattintva elérhetők:

Bollobás Enikő. "A feminizmus kísérlete ? Beszélgetés Zeley Lászlóval, Buda Bélával és Nyíri Tamással" A gondolkodás terhei. Budapest: Medicina, 1986. 105-116.

(Fekete Gyula fentire publikált viszontválaszára - az újság ezt már nem közölte le)

Chikán Ágnes. "Feministák Szegeden. A nőnek hallgass a neve ...!?" Csongrádi Hírlap 1990 március.

V. Bálint Éva. "Amerikából jöttem. Beszélgetés Bollobás Enikővel" Magyar Hírlap 1992. okt. 17.

 

Bollobás Enikő honlapja:  

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

"Házasság és hivatás" - Schwimmer Rózsa előadása Szegeden, 1908

augusztus 29, 2014 - 11:51

1908 - négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt. Nőtisztviselő egyesület viszont már működik a városban (egy férfi, Szmollény Nándor elnökletével) s annak tagjai hívják meg két országos egyesület közös lapja, agilis szerkesztőjét. A Szegedi Napló január 5-i számában beharangozza az akkor már országszerte ismert nőjogi aktivista és újságíró, aznap esti előadását:

Egy boszorkány válasza az inkvizítornak (1990)

május 24, 2016 - 23:30

Tulajdonképpen nem is válaszról van itt szó, hiszen a Fekete Gyulával folytatott szóváltásból valószínűleg nem lehet érdemi vita. A dialógus tisztasága már a legelején elveszett, amikor Fekete Gyula a Hitel 1989/13. számában „átoperáltatásról” viccelődött, amikor „nemi fasizmust” emlegetett, és a feminizmust tette annak a magzatpusztító gyilkolási hullámnak fő okozójává, mely áldozatai számát illetően túltesz a fasizmus és a sztálinizmus együttes hekatombáin. Ezzel a hanggal méltatlan helyzetet teremtett, és – színvonaltalan vitát kezdeményezve – kizárta a valódi dialógus lehetőségét.