Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24
"... négy szerelmem volt: a zene, a matematika, a filozófia és az orkesztika. Mind a négy révén valami többletet kerestem a világból..."

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Iskoláit Szekszárdon kezdte, matematika tanítói oklevelet a budapesti Erzsébet Nőiskolában szerzett, és 1901-ben rendkívüli hallgatóként bejutott a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol matematikát, fizikát, filozófiát hallgatott. Tanárai többek között Eötvös Loránd, Alexander Bernát és Beke Manó voltak. Párhuzamosan a Zeneakadémián zeneszerzést és zongorát tanult. Az egyetemen ismerkedett meg Dienes Pállal, 1905-ben mindketten ledoktoráltak és házasságot kötöttek. Baráti körükhöz tartozott Madzsar József orvos és felesége, , Jászi Oszkár, Lesznai Anna, Szabó Ervin. Részt vettek a Galilei kör munkájában, bekapcsolódtak minden haladó szellemű megmozdulásba.

Filozófiai és pszichológiai cikkeit Dienes Valéria néven publikálta. 1908-tól a párizsi Sorbonne-on folytatott matematikai tanulmányokat, és 1908-ban e tárgyból is doktori címet szerzett. A következő két évben Henri Bergson filozófiai előadásait látogatta, akit annyira lenyűgözött, hogy engedélyezte neki műveinek magyarra fordítását.

Dienes Valéria megismerkedett val és a vel, egyik írásában így fogalmazott: 

Az én feminizmusom lényege az volt, hogy a nőknek nem azért kell megadni a szavazati jogot, mert ugyanolyanok, mint a férfiak, hanem mert éppen nem olyanok. Mert éppen azt fogják megcsinálni, amit a férfiak nem csinálnak meg. Ha ugyanazt csinálnák, akkor minek kellenének ők is?

Madzsarné Jászi Alice ismertette  meg őt az újfajta mozgásművészettel, az orkesztikával, amely annyira fellelkesítette, hogy a Tanácsköztársaság idején tervezetet adott be a női testnevelés megreformálására.

 

 

 

A Tanácsköztársaság bukása után a házaspárnak menekülnie kellett, Bécsben telepedtek le. Házasságuk megromlott, Pál Angliába utazott, Valéria gyermekeivel Franciaországban próbált szerencsét. Megismerkedett nel és modern táncelméletével, később csatlakozott Isadora testvérének, Raymondnak nizzai kolóniájához, és gyermekeivel együtt két évet töltött ott. A kolónia tagjai maguk szőtték-fonták ruhájukat, kerámiáztak, festettek, együtt nevelték a gyerekeket, azonban Raymond Duncan zsarnokoskodása és az egyre növekvő nyomor Valériát arra késztette, hogy 1923-ban hazaköltözzenek.

Először édesanyjánál lakott, majd Pesten megnyitotta orkesztikai iskoláját, mely egyre népszerűbb lett. Önálló mozdulajátékokat is alkotott, melyekben a mozdulatokat hanggal, kórussal, zenével kapcsolta össze, ezekben művészeti társa volt Bárdos Lajos zeneszerző, karmester. A Mozdulatkultúra Egyesület társelnöke volt 1929 és 1944 között. orkesztikai munkásságán kívül kidolgozta Bergson eszméin alapuló evolúcióslogika-elméletét. 

Megismerkedett Prohászka Ottokárral, vallásfilozófiával is foglalkozni kezdett, beválasztották az Aquinói Szt. Tamás Filozófiai Társaságba. Sok publikációja jelent meg, Bergson, Descartes, Locke filozófiai műveit fordította, a magyar filozófiai nyelv terén kifejtett munkájáért 1934-ben Baumgarten díjat kapott.

A háború után néhány évig fiánál, Zoltánnál élt, majd 1947-ben hazaköltözött Budapestre. Szellemi frissessége töretlen volt, elméleti orkesztikával, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, sokat publikált, fordított. 95 évesen A szimbolika főbb problémáiról címmel tartott előadást a tihanyi Nemzetközi Szemiotikai Kongresszuson.

99 éves korában, 1978. június 8-án halt meg Budapesten.

 

Néhány munkája:

Koreográfia:  

  • Hajnalvárás. Misztériumjáték bizánci görög dallamokra. Zeneakadémia kamaraterme, 1925;
  • Hamupipőke. Mozdulatjáték. Ottokár Kultúrház, 1934;
  • A gyermek útja (1000 szereplős mozdulatdráma a Városligetben az Iparcsarnok elé emelt 7 szintes színpadon) 1935.

Publikáció:

  • Valóság-elméletek. Egyetemi doktori értekezés Geiger Valéria néven. Budapest, 1905;
  • Royce erkölcstana és az etikai racionalizmus. Huszadik Század, 1907;
  • Művészet és testedzés. Magyar Iparművészet XVIII. évf. 7-8. szám, 1915;
  • A relatív kinetika alapvonásai. Tánctudományi Tanulmányok. 1965/66. Budapest, 1967;
  • A szimbolika főbb problémái. Kultúra és szemiotika. Budapest, 1981.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.