In Memoriam Dr. Asbótné Thorma Judit (1930-2013)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

In Memoriam Dr. Asbótné Thorma Judit (1930-2013)

június 11, 2013 - 19:13
Alföldi Andrea búcsúbeszéde.
„Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
 Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.”
 
(Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)
 

Tisztelt Egybegyűltek! Gyászoló család, barátok, munkatársak!

Főhajtásra gyűltünk össze, egy emberi élet, emberi tett köszöntésére.

Búcsúra, az élet egy magasztos pillanatára.
Egy gazdag életút előtti főhajtásra, emlékezve egy édesanyára, és a magyar nőmozgalom egy korszakának meghatározó vezetőjére.
Hangtalan szavak ülnek torkunkban, elfojtó könnyekbe burkolva, melyet fájdalom tart fogságában.
Nehéz megszólalni. Elköszöni még nehezebb.
Elköszönni azok nevében, akik barátai, munkatársai voltak, a magyar nők nevében, akiket hosszú évtizedeken át képviselt.

 Ezek a percek soha senkinek nem könnyűek. Különösen nem könnyűek, amikor egy köztiszteletben álló közösségi ember távoztával szembesülünk a megmásíthatatlannal, hogy többé nem lehet köreinkben, nem várhatjuk vendégségbe. 1989-ben egy újságírói kérdésre, miszerint „Mit vár, ha vendégségbe megy?” az Elnök asszony azt válaszolta: „Hogy szeressenek! Érzelmekkel teli találkozások érdekelnek….a csillogó szemeket szeretem magam körül, a valódi kíváncsiságot, az igazi feltárulkozást, hogy amikor hazaindulok, úgy érezhessem: néhány tiszta gondolatot fogalmaztunk meg együtt, valami olyasmit adtunk egymásnak, ami a barátságot igazán tartalmassá teszi.”

E búcsú pillanatában minden szó, melyet útravalóra kaptam Judit nénitől, megváltozik, más értelmet nyer, más fogalmat. A sors nem adta meg számomra, hogy többet tanuljak tőle, hogy jobban megértsem döntéseit. Ám, egy vezető végső megítélésekor az utódok számára erényei adnak támaszt: minden körülmények között folytatni a kijelölt munkát, megpróbálva megvalósítani terveinek, gondolatainak legjavát, hozzátéve saját tehetségünk, képességünk tartalmát, hogy a múlt eredményei a jövő irányát mutassák, a női tudástár gyarapodását szolgálják.

Dr. Asbótné Thorma Juditra, a Magyar Nők Szövetségének volt elnökére, és örökös tiszteletbeli elnökére emlékezve első szavunk a köszönet és hála szava kell, hogy legyen. Köszönet egy olyan hosszú életért, amelyet teljesen átölelt a közösségéért való munka, melyet a közösségi gondolkodás hatott át, s amelyben a magánélet és a közösségéért való cselekvés mindig elválaszthatatlanul összefonódott.

 
Dr. Asbótné Thorma Judit 1930-ban született Budapesten. Édesapját korán elvesztette, így édesanyja és nőrokonai szoros kötelékében nőtt fel. Középiskolai tanulmányait az újpesti Kanizsay Dorottya leánygimnáziumban végezte. Munkáját 1949-ben az Egyesült Izzó Művek vállalatnál kezdte, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára nyert felvételt, ahol 1957-ben gépészmérnöki diplomát kapott. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia KUTESZ Vállalatánál, 1968-tól pedig a Magyar Dohányipari Vállalatnál. 1971-ben kormánykitüntetéssel díjazták munkáját. 1971-től a Magyar Hűtőipari vállalat fejlesztőmérnöke lett, 1975-től a Magyar Hűtőipar Budapesti Gyárának igazgatója 1989-ig.

A magyar nőmozgalomba 1957-ben csatlakozott, 1966-tól a főváros XIV. kerületi Nőtanácsának elnöke, 1972-től a Hazafias Népfront Országos Elnökségi tagja, és 1975-ben az Országos Választási Elnökség elnökhelyettese. 1989-ben a Magyar Nők Országos Tanácsának jogutód szervezetének, a Magyar Nők Szövetségének elnöke lett, mely tisztséget 2011-ig látta el. A magyar nőkért tett munkásságát többször elismerték kormány szinten is: 

Büszke volt a „mélyhűtött karrierre” - ahogy 2002-ben egy újságnak nyilatkozott, - „sosem vágytam a kiváló háziasszony kitüntető címre”.

Becsüljük benne azt az olthatatlan lázadó lángot, mely benne lobogott, tiszteljük a végsőkig feszített akaratot és elszántságot, mellyel a magyar nők érdekét, ügyét szolgálta.

Tisztelt Búcsúzók!

Thorma Judit életműve megmutatja, hogy kell irányt mutatni, hogy kell a lehetetlennek vélt feladatokhoz is a legkisebb kétségek nélkül hozzálátni.

A főhajtás mindennek együtt: az emberi hivatás, az emberi áldozatvállalás, és az élet rangjának szól.

Megemlékezésemet Márai Sándor soraival zárom:

„Most pontot teszek, s mint aki  
vesztett csatából maradt meg
hírmondónak, s  elfújta mondókáját:
emlékezni s hallgatni akarok."
 

Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Judit néni!

Köszönjük fáradhatatlan munkádat, küzdelmedet!

Nyugodj békében!

 

 

 

 

Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Gonda Béláné Nagy Irma irodalmár, feminista (1859–1888)

április 09, 2017 - 21:26

Nagykőrösön született, pedagógus családból, tanítőképzőjében végezte tanulmányait, megtanult angolul, franciául, németül. Cikkeket írt a nők oktatásáról, társadalmi problémáikról, fordított angol, francia, német lapokból, elbeszéléseket írt. Többek között a Pesti Napló, a Nemzeti Nőnevelés, a Fővárosi Lapok, a Gazdasági Mérnök, az Ország-Világ közölte írásait. Fiatalon tüdőbajban halt meg. 

Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)

március 11, 2013 - 18:58
Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)

Kölcsei Kende Júlia (Juliska)  1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.

Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.

Neményi Erzsébet újságíró, feminista (1882–1908)

január 17, 2017 - 20:41

A XIX/XX század fordulóján a modern nő, a modern újságíró megtestesítője volt. Cikkeit rendszeresen közölte a Budapesti Napló, A Hét, a Pester Lloyd. Írt publicisztikát, irodalmi kritikát, foglalkoztatta a feminizmus kérdése. Írt a nőmozgalomról, a dolgozó nők alacsony fizetéséről, női munkahelyek teremtéséről, a nők szavazójogáról. Sokat tett a kortárs nőírók megismertetéséért. Fiatalon halt meg.

Ignotus fájdalmasan szép nekrológgal búcsúzott tőle a Nyugat-ban:

Domokos Lászlóné Löllbach Emma reformpedagógus (1885–1966)   

június 07, 2019 - 22:58

Salgótarjánban született  A besztercebányai felsőbb leányiskola elvégzése után Budapesten a Csalogány utcai tanítóképzőben az első reformpedagógus, Nagy László tanítványa volt. Oklevelének kézhezvétele után az Erzsébet Nőiskolában nyelv- és történettudományi szakon tanári diplomát is szerzett.  Felismerte a gyermeklélektan fontosságát és az iskolai reformok szükségességét, beutazta Európát, ellátogatott a reformiskolákba, tanulmányozta működésüket és megismerkedett a modern pedagógia képviselőivel.

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.