Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24
Nevéhez fűződik az ötvenes évek elején a C-10 programnyelv kifejlesztése. 

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

1900. május 15-én egy ukrajnai kis faluban David and Bessie Sinkler Itzkowitznak lánya született. A család 1913-ban az Egyesült Államokba emigrált.

Ida a Cornell egyetemen tanult, 1923-ban doktorált matematikából, 1930-1931-ben a Columbia egyetem hallgatója volt. Több helyen dolgozott, ahol matematikai tudását hasznosíthatta. A fordulópont életében 1940-ben következett be, amikor csatlakozott a Mathematical Tables Project (MTP) csapatához. 

Az MTP az NBS (National Bureau of Standards) és az Office of Scientific Research and Development támogatásával dolgozott a második világháború alatt. 1946-ben az NBS számítógép fejlesztéssel kezdett foglalkozni, így az MTP lett a számítástechnikai laboratóriumuk, majd az Applied Mathematics Division egyik részlege. 1947-ben Ida Rhodes lett az egyik kiválasztott számítógép fejlesztő. Rövid időn belül az új terület egyik legkiválóbb szakértője lett. Előadásokat tartott kormányzati szerveknek és magáncégeknek a számítógépek felhasználási lehetőségéről, hátrányos helyzetű embereknek tanított programozást. 

Nevéhez fűződik az ötvenes évek elején a C-10 programnyelv kifejlesztése. 

Komoly eredményeket ért el a számítógépes fordítás megalapozásában, kidolgozta az oroszról angolra fordítás módszerét.

1952-ben Los Angeles-ben egy konferencián The human computer's dreams of the future címmel tartott előadásában megdöbbentő pontossággal jósolja meg a video, a személyi számítógép, a számítógépes hálózatok megjelenését és elterjedését. 

Számítógép alkalmazást tanított szerte a világon. 1964-ben hivatalosan nyugdíjba ment, de az NBS alkalmazott matematikai részlegének tudományos tanácsadója maradt. 

1949-ben az Exceptional Service Award aranyérmet kapta a számítógéptudomány területén elért tudományos eredményeiért. 1976-ban az UNIVAC létrehozásának 25. évfordulóján elismerő oklevelet kapott. 

Ida Rhodes 1986. február elsején Washingtonban halt meg.

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

Katharine Burr Blodgett kutató fizikus, feltaláló (1898–1979)

március 07, 2015 - 15:47

1898. január 10-én született.

A chicagoi egyetem diplomázott kémiából, után a General Electric-nél kapott kutatói állást - a cégnél az első nő ilyen beosztásban.

Fontos haditechnikai találmányai voltak, pl. mérgező gáz adszorbens, repülőgépszárny jégtelenítő.

1926-ban a cambridge-i egyetemen fizikusdoktori diplomát szerzett - előtte ez csak férfiaknak sikerült.

Marie Maynard Daly amerikai biokémikus (1912–2003)

április 16, 2017 - 15:10

Az első afro-amerikai nő az Egyesült Államokban, aki kémiából doktorált. A Queens College majd a New York University hallgatója volt, doktori disszertációját a Columbia egyetemen készítette és védte meg. Utána a Howard, majd a Columbia egyetemen tanított és kutatott. Komoly eredményeket ért el a koleszterinszint és az érelzáródás összefüggésének tanulmányozásában,  a témában fontos publikációi jelentek meg. Kidolgozott egy programot, mely az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalok egyetemi- és posztgraduális tanulmányait segítette elő.