Lily Braun (1865–1916) író, szocialista feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lily Braun (1865–1916) író, szocialista feminista

december 27, 2011 - 16:13
Lily Braun aktívan és hatékonyan vesz részt a Verein Frauenwohl (Egyesület a nők jólétéért) feminista szervezetben, de összeütközésbe került néhány nőmozgalmi vezetővel. Clara Zetkin, a német nők elismert vezéralakja, bizalmatlan volt az arisztokrata származású, és véleménye szerint burzsoá-szocialista nézeteket valló Lily Braun iránt.

Lily Braun

Amalie von Kretschmann 1865 július másodikán arisztokrata családban születik. Anyja Jenny von Gustedt, apja Hans von Kretschmann porosz tábornok. A család elszegényedik. A tehetséges fiatal lány Berlinbe költözik, ahol írásaiból tartja el magát, regényei, történelmi munkái jelennek meg. 
 
Megismerkedik és házasságot köt George von Gizycki filozófiaprofesszorral, akivel közösen egy etikai kultúrával foglalkozó magazint adnak ki. Férje által kerül kapcsolatba a szociáldemokrata párttal, és egyre jobban érdeklődni kezd a nők szociális és gazdasági helyzete, a feminizmus eszméi, a nőmozgalom iránt. Rövid ideig Minna Cauer-rel együtt újságot ad ki, Die Frauenbewegung (Nőmozgalom) címmel. Az első számban összefoglalja alapelveiket: valamennyi nő, politikai meggyőződéstől független támogatása, együtt harcolni közös céljukért, a nemek tényleges, teljes egyenlőségéért.
“Küzdünk az egyenlő oktatásért és az egyenlő bérekért.”
1895-ben Lily a nők választójogáért tart nagy visszhangot keltő beszédet, és belép a német szociáldemokrata pártba, az SPD-be, ennek következménye a családjával való végleges szakítás lett. 
 
George von Gizycki halála után Lily ismét férjhez megy, második férje Heinrich Braun újságíró, szociáldemokrata politikus, a házasságból egy fiúk születik. A házaspár kulturális lapot indít Die Neue Gesellschaft (Az új társadalom) címmel. Lily aktívan és hatékonyan vesz részt a Verein Frauenwohl (Egyesület a nők jólétéért) feminista szervezetben, de egyre inkább összeütközésbe kerül néhány nőmozgalmi vezetővel. , a német nők elismert vezéralakja, bizalmatlan az arisztokrata származású, és véleménye szerint burzsoá-szocialista nézeteket valló Lily Braun iránt.
 
A szaporodó nézeteltérések miatt Lily 1903-ban visszavonul a politikából, és irodalmi munkásságát helyezte előtérbe. Megírta Im Schatten der Titanen: Erinnerungen an Baronin Jenny von Sustedt (A titánok árnyékában: Jenny von Sustedt bárónő visszaemlékezései) című nagyregényét, amely anyai nagyanyjának fiktív életrajza Goethe Weimarjában. Később megjelenteti saját életén alapuló kétkötetes regényét Memoiren einer Sozialistin (Egy szocialista emlékiratai) címmel.
 
levelezett vele és a e nevében többször hívta Magyarországra, Braun azonban hanyatló egészsége miatt nem tudott eljönni. Végül 1913-ban részt vett a budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszuson.
 
Lily Braun hosszantartó betegség után, 1916. január harmadikán hal meg Berlinben.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

március 18, 2017 - 22:57

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Marie Stritt német feminista (1855–1928)

április 04, 2017 - 02:00

A német női választójogi mozgalom vezető alakja, a Bund Deutscher Frauenvereine (1899–1910), a Deutschen Verbandes für Frauenstimmrecht (1913-1919) és az International Women's Suffrage Alliance  (1913–1920) elnöke volt. Segesváron született, apja ügyvéd, anyja művelt, a nők helyzete iránt érdeklődő ember volt. 1873-tól Bécsben színiiskolába járt, majd házasságot kötött egy operaénekessel. 1889-től Drezdában élt, ott kapcsolódott be a nőmozgalomba, szinpadi gyakorlata remek szónokká tette. Sokat publikált, több nemzetközi konferencián képviselte hazáját. 1913-ban Magyarországon is járt.