Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24
Nevéhez fűződik az ötvenes évek elején a C-10 programnyelv kifejlesztése. 

“A Cornell-en és a Columbia-n egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

1900. május 15-én egy ukrajnai kis faluban David and Bessie Sinkler Itzkowitznak lánya született. A család 1913-ban az Egyesült Államokba emigrált.

Ida a Cornell egyetemen tanult, 1923-ban doktorált matematikából, 1930-1931-ben a Columbia egyetem hallgatója volt. Több helyen dolgozott, ahol matematikai tudását hasznosíthatta. A fordulópont életében 1940-ben következett be, amikor csatlakozott a Mathematical Tables Project (MTP) csapatához. 

Az MTP az NBS (National Bureau of Standards) és az Office of Scientific Research and Development támogatásával dolgozott a második világháború alatt. 1946-ben az NBS számítógép fejlesztéssel kezdett foglalkozni, így az MTP lett a számítástechnikai laboratóriumuk, majd az Applied Mathematics Division egyik részlege. 1947-ben Ida Rhodes lett az egyik kiválasztott számítógép fejlesztő. Rövid időn belül az új terület egyik legkiválóbb szakértője lett. Előadásokat tartott kormányzati szerveknek és magáncégeknek a számítógépek felhasználási lehetőségéről, hátrányos helyzetű embereknek tanított programozást. 

Nevéhez fűződik az ötvenes évek elején a C-10 programnyelv kifejlesztése. 

Komoly eredményeket ért el a számítógépes fordítás megalapozásában, kidolgozta az oroszról angolra fordítás módszerét.

1952-ben Los Angeles-ben egy konferencián The human computer's dreams of the future címmel tartott előadásában megdöbbentő pontossággal jósolja meg a video, a személyi számítógép, a számítógépes hálózatok megjelenését és elterjedését. 

Számítógép alkalmazást tanított szerte a világon. 1964-ben hivatalosan nyugdíjba ment, de az NBS alkalmazott matematikai részlegének tudományos tanácsadója maradt. 

1949-ben az Exceptional Service Award aranyérmet kapta a számítógéptudomány területén elért tudományos eredményeiért. 1976-ban az UNIVAC létrehozásának 25. évfordulóján elismerő oklevelet kapott. 

Ida Rhodes 1986. február elsején Washingtonban halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Olga Ladizsenszkaja orosz matematikus (1922–2004)

március 07, 2018 - 20:24

Kologrivban született, családjában több matematikus volt. Apja politikai okok miatt börtönbe került, ezért nem vették fel a leningrádi egyetemre, tanárképző főiskolát végzett. A háború alatt matematikát tanított egy középiskolában. 1943-ban a moszkvai egyetem hallgatója lett, ahol 1947-ben diplomázott. Doktori értekezését már Leningrádban nyújtotta be és védte meg 1949-ben. Ugyanettől az évtől az egyetem oktatója, később a Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének kutatója lett, 1962-ben az intézet vezetőjévé nevezték ki.

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.