"Benne vagy a történetünkben?" - az első magyar LMBT történeti hónap

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

"Benne vagy a történetünkben?" - az első magyar LMBT történeti hónap

február 12, 2013 - 21:57
Február elsején a Vörösmarty Moziban indult útjára az első magyar LMBT Történeti Hónap, melynek célja, hogy a közel harminc ingyenes programmal ráirányítsa a figyelmet a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek történelmi és kulturális jelenlétére egykor és ma. (...) A Történeti Hónap csendes, intellektuális tiltakozás az ellen, hogy a közösség múltja és értékei kiszoruljanak a nemzeti kultúra és történelem fogalmából. Mindig is voltak olyanok, akik a rendszer elvárásaival szemben is felvállalták magukat és a közösség érdekeinek képviseletét.

Nádasi Eszter (Labrisz) és Hanzli Péter (Háttér) a megnyitón (Fotó: Erdélyi Tea)

Február elsején a Vörösmarty Moziban indult útjára az első magyar LMBT Történeti Hónap, melynek célja, hogy a közel harminc ingyenes programmal ráirányítsa a figyelmet a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek történelmi és kulturális jelenlétére egykor és ma.

A rendezvénysorozat megnyitóját Spilák Klára vezette, beszédet mondott az amerikai nagykövet, a brit nagykövet-helyettes, Makk Károly rendező és a szervező egyesületek képviselői, a zenés műsort pedig Berezvai Márta és Rózsa György biztosították. A mozi nagyterme megtelt az ünnepélyes alkalomra. A program Takács Mária Eltitkolt évek című dokumentumfilmjének vetítésével folytatódott, és fogadással zárult. A mozi előterében a jelenlevők megtekinthették az Atlasz Sportegyesület Szemben a szabályokkal- Leszbikusok és melegek a sportban című kiállítását.

Azóta volt már Gobbi Hilda Filmklub, előadás a Budapest Pride történetéről, farsangi buli, városnézés meleg perspektívából, megidéződött a fővárosi meleg bárok története, a rendszerváltás előtti LMBT élet. Hallhattunk előadást a leszbikusságról a háború előtti orvosi irodalom tükrében Borgos Annától, Eszenyi Miklós a beavatási szertartásoktól a jogi szabályozás korszakáig tekintette át a homoszexualitás történelmét, Kristófy Mária pedig zenetörténetről mesélt gender szemmel.

A rendezvény egész februárban tart, így még bőven van még lehetőség a bekapcsolódásra. A szervezők olyan programsorozatot létrehozására törekedtek, amely nem csak az LMBT közösséget, hanem a történelem, a kultúra, és a művészetek iránt érdeklődőket is megszólítja.

A következő hetekben hallhatjátok majd Gerevich András és Csehy Zoltán irodalmi beszélgetését, az LMBTQ pszichológia megszületésének történetét, Lakatos Márk pedig a melegek és a divat kapcsolatáról ad elő. Feltárul az első meleg újság, a Mások megszületésének története, fény derül arra, hogy kik a magyar történelem ellentmondásos LMBT személyiségei. A Labrisz Lazuló középpontjában a barokk és reneszánsz nők állnak. A Perektől a Pridokig címmel Takács Judit és Kurimay Anita mutatják be a homoszexualitás társadalomtörténetével kapcsolatos kutatásaikat.  Katherine Zappone és felesége, Ann Louise Gilligan, az írországi házassági egyenlőségért folytatott harc ikonikus alakjai a szigetországban bekövetkezett LMBT politikai változásokról beszélnek majd. A Vis Major kávéházban Gobbi Hilda szerepeiből láthatnak összeállítást az érdeklődők. A Pepita Oféliában a Queer Kiadó két hiánypótló regényét, az Árnyéklovagot és a Meleg családi fészket mutatja be, és ugyanitt lép majd színpadra a Transfjúz Egyesület a Q című előadással. A kötetlenebb programokat kedvelők ellátogathatnak a Charme Hungary azonos nemű táncestjére, a Pikk Dáma játékklubba, az Összművészeti Kocsmapartyra, vagy a Vágó István által vezetett Szivárvány Kvízre.

A rendezvény főszervezői a Háttér Társaság a Melegekért és a Labrisz Leszbikus Egyesület, és olyan csoportok csatlakoztak programszervezőként a kezdeményezéshez, mint a Szimpozion Egyesület, az Atlasz Sportegyesület, a Budapest Pride, a Szivárvány Családokért Alapítvány, a Charme Hungary, továbbá a József Attila Irodalmi Kör Egyesület, a Queer Kiadó és a Közép-európai Egyetem. A közel harminc programot felölelő LMBT Történeti keretében összesen közel harminc ingyenes kulturális és történelmi program valósul meg: ez egy egész hónapos kulturális és történelmi felfedező út, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek történelmi és kulturális jelenlétére egykor és ma. Mindez „figyelemfelhívás az LMBT közösség gazdag kultúrájára és történelmi jelenlétére, tehát arra, hogy életükkel, tevékenységükkel alakították az ország és a társadalom sorsát, még akkor is, ha ezt valós életük elfedésével kellett tenniük. A Történeti Hónap csendes, intellektuális tiltakozás az ellen, hogy a közösség múltja és értékei kiszoruljanak a nemzeti kultúra és történelem fogalmából. Mindig is voltak olyanok, akik a rendszer elvárásaival szemben is felvállalták magukat és a közösség érdekeinek képviseletét. Februárban választ keresünk arra, hogy kik voltak ezek az emberek, hogyan éltek, és mit tettek a társadalomban illetve a társadalomért. A személyes történetek megismerése egy közös felfedezőút, amin végighaladva teljesebb képet kapunk arról, mit jelent és jelenthetett melegként élni Magyarországon. Hiszünk a személyes élmények fontosságában, és úgy gondoljuk, hogy meg kell mutatnunk azokat az ujjlenyomatokat, amelyeket az LMBT emberek hagytak a történelmen. A kapcsolódási pontok felmutatásával abban reménykedünk, hogy többen is felismerik, hogy nem lehet az LMBT embereket érintő ügyeket kizárólag csoportérdekként kezelni.” (részlet a rendezvény sajtóanyagából).

Az LMBT Történeti Hónap nemzetközi szinten csaknem húsz éves hagyománnyal rendelkezik: 1994-ben az Amerikai Egyesület Államokban szervezte meg az első rendezvényt egy Rodney Wilson nevű középiskolai tanár, azóta minden év októberében – az előbújás világnapjához kapcsolódva- jön létre a programsorozat. Az Egyesület Királyságban 2004 óta februárban ünneplik az LMBT történelmet és kultúrát, az ötletet azért vették át az USA-tól, intellektuális tiltakozásként az ellen a törvényi szabályozás ellen, mely megtiltotta, hogy a homoszexualitás bármilyen formában is téma legyen az oktatási intézményekben. Skócia 2006 óta önállóan szervez programokat. Koordináló egyesületük, az LGBT Youth Scotland két éve működteti azt az Európai Bizottság által finanszírozott bevonó projektet, melynek köszönhetően Magyarország csatlakozhatott az LGBT History Month Europe nevű kezdeményezéshez. Ennek keretében tavaly három országban (Szlovákia, Szlovénia és Románia) szerveztek LMBT Történeti Hónapok, idén pedig újabb öt ország (Magyarországon, Csehország, Írország, Litvánia és Hollandia) csatlakozott a projekthez.

A magyar rendezvényekkel kapcsolatban további információt a következő linkeken találhatnak az érdeklődők:

·          

·          

 

Akik érdeklődnek a nemzetközi projekt iránt, látogassák meg az LGBT History Month Europe honlapját:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Nem vagyok hajlandó másodrangú állampolgárként élni” –  interjú Sándor Klárával

június 24, 2010 - 12:17

Sándor Klára nyelvész, többek között székely rovásírással foglalkozik, az SZTE Könyvtártudományi tanszék oktatója. 2012-ig társszervezője volt z SZTE TNT Nyelv, ideológia, média c. konferenciáinak, ahol a genderkutatók eddig olyan témákat jártak körül, mint a nő helye a nyelvhasználatban , a nő és az identitás, vagy a szexualitás terei.

Mire van szüksége egy nőnek?

augusztus 26, 2010 - 17:52

A szlogenünk, mint ahogy mindenki láthatja: "Minden, amire egy nőnek valóban szüksége van." Ennek az a története, hogy 2003 májusa körül minden reggel egy olyan (idegesítő "bugyuta nőci" hangon elvisított) hirdetést voltam kénytelen hallgatni a rádióban egy új női magazin reklámjaként, miszerint: "fogyókúra, receptek, horoszkóp, sztárhírek, szépségápolás - minden, amire egy nőnek szüksége van." Ezt én kikértem magamnak, mint ahogy ma néhányan (mindkét nemből) Tóth Krisztina tegnap linkelt írását a tudálékoskodó férfia

Nők lap nélkül

augusztus 29, 2010 - 15:22

 Régóta rágódom a problémán, hogy nincsen a magyar piacon egyetlen olyan újság sem, mely felnőtt, intelligens, kulturált nőket szólít meg. A napilapokban és a gazdasági / politikai hetilapokban 90 %-ban férfiakról van szó. Ez még csak hagyján is volna, ám amikor a maradék 10%-ban mégis nők kerülnek a figyelem középpontjába ( pl. „laplánya” meztelenül), akkor mindig azt érzem: ennél akkor még az is jobb lett volna, ha marad a 100%-os férfiorientáció…(és akkor lenne már ez  is „lapfia”, meztelenül :) )