Kertész Erzsébet, a magyar és külföldi nőtörténet jelentős alakjainak életrajzírója (1909–2005)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Kertész Erzsébet, a magyar és külföldi nőtörténet jelentős alakjainak életrajzírója (1909–2005)

szeptember 29, 2016 - 14:35
Regényes életrajzokat írt, melyeknek hősei mindig olyan nők, akik a férfiak világában önálló életet, karriert érnek el.

Kertész Erzsébet

 Önéletrajzi regényét ezekkel a mondatokkal indítja:
 
 Apám és nagyanyám fiút vártak, helyette egy sovány, sűrű fekete hajú, síró-rívó kislány jött a világra 1909. szeptember 29-én. Anyám elbeszélése szerint reggel érkeztem, a szülés könnyen ment, mert olyan apró voltam. Apám este jött meg, és nagyanyám már a kapuban fogadta azzal a lesújtó hírrel, hogy a várva várt trónörökös helyett újra lánya lett. Apám önkéntelen mozdulattal visszafordult, néhány lépést tett, aztán megadóan bejött a házba. Anyámat megölelte, talán rám is vetett egy röpke pillantást, de egy szót sem tudott kipréselni magából. Olyan mély volt a csalódása.
 
Gyerekkora jómódban telt, a jóeszű kislány otthon tanult meg írni-olvasni, az iskolában kitűnő tanuló volt. A közgazdasági egyetem kémia-földrajz szakán végzett 1933-ban. Apja vállalkozása tönkrement, a férfi öngyilkosságot követett el, búcsúleveléből kiderült, hogy tragikus tettével várt egy hetet, hogy ne zavarja meg Erzsébet utolsó vizsgát. „Hát akkor mégis szeretett” – vigasztalta magát lánya.
 
Az elszegényedett családnak nagy szüksége volt Erzsébet keresetére, munkát azonban nehezen talált. Néhány írása már megjelent, de ő vegyészként szeretett volna elhelyezkedni. A munkaadók első kérdése azonban a vallására vonatkozik, és Erzsébet zsidó. Az Újság című napilap könyvtárában kapott végül állást, később a Dolgozó Asszonyok segédszerkesztője lett. 1935-ben jelent meg első könyve, a Gyönyörű nyár a Franklin Társulatnál. Sokat dolgozott, cikkeket írt, fordított, és ebben az időben ismerkedett meg jövendő férjével, Bratmann Pál ügyvéddel. Kertész Erzsébet neve egyre ismertebbé vált, több lap kérte írásait, és megbízást kapott egy fiatal lányoknak szóló könyvsorozatra.
 
A háborús évek, a zsidóüldözés alatt eleinte álnéven publikált, kislányát vidékre menekítette, majd a munkaszolgálatból visszatért férjével bujkáltak. 
 
A háború után sorra jelentek meg könyvei, fordításai. Regényes életrajzokat írt, melyeknek hősei mindig lányok, asszonyok, akik a férfiak világában önálló életet, karriert érnek el. Az írónő kilencvenedik életévén túl járva írta meg önéletrajzát, címe: Fiút vártak, lány született – ez az életem. Munkásságát 1995-ben Köztársasági érdemrenddel, 2000-ben József Attila-díjjal ismerték el.
 
Néhány könyve:
 
 
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Assia Djebar algériai író, fordító, rendező, feminista (1936–2015)

augusztus 03, 2016 - 15:47

Fatima-Zohra Imalayen – ez a polgári neve – Észak-Afrika egyik legismertebb írója, franciául publikált. Apja haragjától tartva első regényét Assia Djebar álnéven adta ki, későbbi munkái is ezen a néven jelentek meg. Regényeken, verseken, színdarabokon kívül két filmet is készített. A muszlim nők helyzetét, társadalmi elismertségükért való küzdelmüket mutatja be. Feminista szellemű műveit különösen Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban népszerűek.

Dora d’Istria román író (1828–1888) 

január 21, 2017 - 13:59

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Egyik utazása során, Görögországban megismerkedett a svéd feministával, rel. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is.

Virginia Hamilton Adair amerikai tanár, költő (1913–2004) 

február 24, 2017 - 15:15

83 éves volt, amikor első verseskötete, az Ants on the Melon megjelent. Montclairben nőtt fel, a Mount Holyoke College-ban diplomázott, doktori értekezését a Radcliffe College-ban készítette. A California State Polytechnic University irodalmi tanszékének professzora volt 1957 és 1980 között. Gyerekkorában kezdett verseket írni, az 1930-40-es években néhány meg is jelent a Saturday Review, a The Atlantic és a The New Republic című lapokban. Férjhezmenetele és egyetemi tanári kinevezése után több, mint ötven éven át nem publikált.

Julia Alvarez dominikai író (sz. 1950)

március 31, 2017 - 22:16

Tízéves múlt, amikor családjával a dominikai diktátor elleni összeesküvésben való részvétel miatt az Egyesült Államokba emigráltak. Első könyve, egy verseskötet, 1984-ben jelent meg, ezt követte több regény és novelláskötet, gyerekeknek szóló művek. Könyveiben gyakran megjelenik a két kultúra között felnövő ember problémája.

Néhány munkája:

Nyomda női alkalmazottakkal: Emily Faithfull angol feminista, kiadó, író

április 22, 2017 - 01:04

Sokgyerekes lelkészcsalád lánya. Fiatal korától foglakoztatta a probléma, hogy a nők nem kapnak lehetőséget szakmát tanulni, rendesen fizett álláshoz jutni. 1860-ben The Victoria Press néven nyomdát nyitott Londonban, ahol csak nőket foglalkoztatott. Nyomdája feminista lapot adott ki English Woman's Journal címmel. A nyomda olyan megbízható és magas szinvonalon működött, hogy a királynőtől is kaptak megbízásokat. 1863-től havonta publikálta a The Victoria Magazine-t, 1868-ben jelent meg a Change upon Change című regénye.

„Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó”: George Sand francia író (1804–1876)

április 29, 2017 - 21:24

Teljesség után sóvárgó, romantikus lázadó, szocialista irányregények szerzője, munkásköltők pártfogója és barátja, Musset és Chopin múzsája és szerelmese, a negyvennyolcas forradalom politikai írója, méltán világhírű alkotó, aki legszebb műveiben a valóság és az ábránd határán lebegő világba vezeti olvasóit, politikai üldözöttek oltalmazója, a nohant-i kastély botanizáló, bölcs és tisztelt nagyasszonya.” - írja róla Dániel Anna. George Sand, a férfi néven író (és ellenlábasai karikatúráin férfi ruhában szerepeltetett) francia írónő, alias Amantine-Lucile-Aurore Dupin 1804. júl.

Emily Brontë angol író, költő (1818–1848)

július 28, 2017 - 22:22

1818. júl. 30-án a yorkshire-i Thorntonban született Emily Brontë angol író, költő, az Üvöltő szelek szerzője. Testvéreivel (Charlotte, Anne, Branwell) gyerekkorától írt történeteket, a 3 nővér első közös verseskötetét 1846-ban Currer, Ellis és Acton Bell (férfi) álneveken adta ki. Az Üvöltő szelek egy évvel később, szintén álnéven jelent meg. Egy ideig nevelőnőként dolgozott, majd visszavonult. Sosem ment férjhez, szerelmi életéről nem tudunk. Zárkózott személyiség és szabad lélek volt, legjobban egyedül szeretett sétálni a kutyájával a természetben.

Maria de Zayas y Sotomayor spanyol feminista író (1590–1661)

szeptember 10, 2017 - 12:52

Az első, kasztíliai nyelvjárásban publikáló írónő szókimondó feminista volt. Műveiben élesen bírálta azokat a hagyományokat, amelyek a nők elnyomását, kiszolgáltatottságát jelentették. Korának egyik legolvasottabb, rendkívül népszerű szerzője volt. Legismertebb műve a Novelas Amorosas y ejemplares (Szerelmes és példamutató regények), amelyet a szerkezete miatt spanyol Dekameronnak is neveznek.

Alma Karlin szlovén író, költő, utazó, poliglott (1889–1950)

október 12, 2017 - 14:20

Celjében született, anyja tanár, apja magasrangú katonatiszt volt. Gondos nevelést kapott, különös tehetsége volt a nyelvtanuláshoz. A német és szlovén mellett jártas volt az angol, francia, latin, olasz, spanyol, orosz, dán, finn, perzsa, kínai, japán nyelvben. Az első világháború után járt Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, több ázsiai országban, Indiában. Utazásairól írt cikkei a Neue Illustrierte Zeitung-ban jelentek meg. Rendkívül népszerűek voltak a bejárt országokról írt útikönyvei is. A nácik hatalomra kerülésekor könyveit betiltották, egy időre be is zárták.

Sara Lidman svéd író (1923–2004)

december 25, 2017 - 21:25

Missenträsk-ban született, egyetemi tanulmányait Uppsalában kezdte el. Diplomájának megszerzése után 1949-től Smålandban kezdett tanítani. 1953-ban jelent meg első könyve, a Tjärdalen, rögtön hatalmas sikert aratott, ahogy a következő években megjelen Hjortronlandet (1955), Regnspiran (1958) és Bära mistel (1960) is. Az első svéd írók között volt, akik szembefordultak az apartheiddel, erről szól az 1961-ben megjelent Jag och min son. Vietnamról Samtal i Hanoi címen írt könyvet. Támogatta a svéd bányászok sztrájkját, elkötelezett környezetvédő volt.

Magyarul megjelent munkái: