Dukai Takách (Takács) Judit költő (1795–1836)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Dukai Takách (Takács) Judit költő (1795–1836)

június 26, 2014 - 20:19
Az első jelentős magyar költőnő.

Az első jelentős magyar költőnőként számontartott, Malvina néven publikáló Takách Judit 1795. augusztus 9-én született Dukán, nemesi családból. A kislány gondos nevelésben részesült, és amikor megpróbálkozott a versírással, szülei ebben is bátorították. Otthonában a gazdasszonyi teendőket sajátította el, majd 1811-től apja Sopronban iskoláztatta.

 

1814-ben a család vendégei Döbrentei Gábor (író, szerkesztő) és ifj. Wesselényi Miklós felfigyeltek az élénk szellemű, intelligens lányra, és verseit olvasva további írásra ösztönözték. Judit sűrűn levelezett a kortárs írókkal, kéziratban terjesztett versei és ő maga is hamarosan ismertek és népszerűek lettek. Unokatestvére, Dukai Takács Zsuzsanna Berzsenyi Dániel felesége volt, Judit sok segítséget kapott a költőtől, aki elismerte tehetségét, „Dukai Takách Judithoz” címmel szép, komoly ódát írt hozzá, melyben a női szerepről is elmélkedik. A vers így kezdődik:

 

„Hogy a szelíden érző szépnemet

Letiltva minden főbb pályáiról,

Guzsalyra, tőre kárhoztatni szokta

A férfitörvény, vajjon jól van-e?

Igen: ha az csak úgy tekintetik,

Mint ösztöninknek szenvedő edénye

S nyers kényeinknek játszó eszköze.”

 

Juditnak az Erdélyi Múzeumban jelent meg nyomtatásban először verse, amelyet természetesen több is követett, publikált az Aspasiaban, az Aurorában, a Hasznos Mulatságokban, a Hebeben és a Heliconban is, A kesergő özvegy című munkája pedig önállóan jelent meg 1815-ben Pesten.

 

Festetics György gróf 1817-ben birtokán a hazai irodalmi élet fellendítésére megrendezte az első helikoni ünnepet, és Keszthelyre hívta az ország ismert birtokos urait, tudósokat, írókat, művészeket. A meghívottak között volt az ifjú írónő is, aki még három ilyen ünnepségen vett részt és száz forint tiszteletdíjban is részesült.

 

Az élénk társadalmi életnek 1818-ban vége szakadt, Judit huszonharmadik születésnapján férjhez ment Geöndeötz Ferenchez és annak felsőpatyi birtokára költöztek. Juditnak elő kellett vennie a fiatal lánykorában tanultakat – a háztartásvezetést, a ház körüli munkát, négy gyermekének megszületésével pedig új feladatai is lettek. 1823-ban írta Az én lakhelyem című versében: 

 

„Ha szívemet éri bánat avagy öröm,

Csak némám hullatom keblembe könnyemet,

Kirendelt sorsomat békével eltüröm

S enyhülni érezem mindenkor terhemet.”

 

Geöndeötz Ferenc 1830-ban meghalt, Judit két év múlva újra férjhez ment. Patthy István ügyvéddel kötött házasságából két gyermeke született, egy fiú és egy lány, aki azonban csak néhány napot élt. A kislány halála után nemsokára Dukai Takács Judit 1836. április tizenötödikén tüdővészben meghalt. Dukán temették el, ahol síremléke ma is megtalálható. 

 

(Első megjelenés: Feminista Almanach 2005)

 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.

Czóbel Minka író, költő (1855–1947)

június 06, 2017 - 22:32

A modern költészet első hazai képviselői közé tartozott. Előkelő családba született, igényes nevelést kapott, több nyelven beszélt. Sokat utazott, Párizsban a Sorbonne hallgatója volt. Korán kezdett írni, az ismeretségi körébe tartozó Jókai jó véleménnyel volt verseiről. Első kötete 1890-ben jelent meg Nyírfalombok címmel. Kortárs európai költőket fordított magyarra, magyarokat pedig franciára, németre, angolra.  Az 1910-es évektől családi birtokán visszavonulva élt Büttner Helén festővel. 

Néhány munkája:  

Beniczky Irma író (1882–1902)

február 23, 2019 - 16:18

A politikai múlttal rendelkező beniczei és micsinyei Beniczky családba született Alsómicsinyén. Családi vagyonukat testvére, Beniczky Lajos szabadságharci szereplése miatt elkobozták s ő az irodalomhoz fordult. 1858-ban kezdett publikálni, írói tevékenységét azután is folytatta, hogy 1860-ban férjhez ment Kuliffay Ede íróhoz. 

Számos ifjúsági könyve, pedagógiai és női olvasóknak szánt ismeretterjesztő munkája, valamint regényfordítása jelent meg. Több szépirodalmi és divatlap állandó munkatársa, ill. szerkesztője volt. 1869-től a Magyar Nők Házi Naptárát szerkesztette. 

Szőllősy Nina színész és költő 1843 - 1861

május 29, 2019 - 17:05

Színészcsaládba született, apja, Szőllősy Mihály vándorszínész társulatával járta az országot, öt évesen már szavalt a színpadon. Egy ideig Latabár Endre társulatának tagja volt, különösen népszínművekben ért el komoly sikereket. 16 évesen kezdett publikálni, elbeszéléseit, verseit többek között a Játékszíni Emlények, a Győri Közlöny, a Családi Kör közölte. Halála után a Hölgyfutárban jelentek  meg válogatott versei.

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható: