Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Grace Murray Hopper matematikus, "a szoftver nagyasszonya" (1906-1992)

január 03, 2013 - 17:14
Munkatársai „bámulatos Grace”-nek hívták, ő volt a „komputerekkel társalgó parányi idős hölgy”. 

 A The Grand Old Lady of Software (A szoftver nagyasszonya), Grandma COBOL (COBOL nagyi) és az Amazing Grace (Bámulatos Grace) kifejezésekkel becézett csöpp, törékeny asszony pengeéles eszű volt, gyakorlatias, határozott és mellesleg az Egyesült Államok haditengerészetének ellentengernagya. 

43 évet töltött a haditengerészetnél, ez alatt az idő alatt több intézménynél is dolgozott. A programozás volt a szakterülete, az ő nevéhez fűződik az első gépi kódra fordító, ún. compiler program, amely a számítástechnika új lehetőségeit teremtette meg. 

Grace Murray 1906. december 9-én, New Yorkban született. A család három gyereke könyvekkel zsúfolt otthonban, a tanulás, ismeretszerzés fontosságának tudatában nőtt fel. Grace 1924-ben lett a Vassar hallgatója, fő tárgyai a matematika és fizika voltak. 1928-ban a Yale Egyetemen folytatta matematikai tanulmányait. 1930-ban feleségül ment Vincent Hopperhez, a New York-i Egyetem tanárához. 

Európai nászútról való visszatérte után Grace elfogadta a Vassaron felajánlott matematika oktatói állást. Valószínűségszámítási kurzusán hallgatói bridzseltek vagy kockáztak, a leosztás után ki kellett számítaniuk a lehetséges eredményeket. Előfordult, hogy a szemeszter elején kiadta a záróvizsga feladatait – legyenek a hallgatók tisztában azzal, mit vár el tőlük. Oktatói tevékenységével párhuzamosan saját tanulmányait is folytatta, és 1934-ben a Yale Egyetemen matematikából doktorált.

Grace Murray Hopper

A világháború kitörése után Grace Hopper szolgálatra jelentkezett a tengerészetnél. A Midshipman’s School-t osztályelsőként végezte, 1944-ben hadnaggyá avatták és azonnal elvezényelték. A Harvard Egyetemen kezdett dolgozni Howard Aiken vezetésével, a Mark I, majd a Mark II és Mark III számítógépekkel folytatta. Olyan programok írásán dolgozott, amelyek lehetővé teszik a kutatóknak, majd a nem szakmabelieknek is, hogy önállóan tudjanak a számítógéppel dolgozni. Kollegái reménytelennek találták ötletét, véleményük szerint számítógéppel dolgozni csak speciális ismeretekkel lehet. Az eltelt évtizedek bebizonyították, hogy a kételkedő munkatársaknak nem volt igazuk. 

1949-ben Grace az Eckert-Mauchley Computer Corporation-nél kezdett dolgozni Philadelphiában. Csoportjával a Universal Automatic Computer, a Univac I megépítésén dolgozott, mely hússzor gyorsabb volt a Mark III-nál. A csoportban négy nő és négy férfi dolgozott. Hopper szívesen alkalmazott nőket, véleménye szerint

A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak.”

Ez a csapat volt az, amelyikkel kifejlesztették a COBOL programozó nyelvet.

Megbecsülte az önálló gondolkodást, munkatársait is bátorította erre.

Ha jót találsz ki ... ne várj, csináld. Sokkal könnyebb elnézést kérni, mint engedélyt kapni.”

Az eltelt évek alatt szépen haladt előre a ranglétrán, 1966-ban már korvettkapitány volt. Elérte azonban a húszéves szolgálat után a nyugdíjkorhatárt és visszavonult. Hat hónap se telt el azonban, amikor a tengerészeti vezetők rádöbbentek, hogy munkája nélkülözhetetlen, és visszahívták, először ideiglenes szolgálatra, amelyet később meghatározatlan időtartamúra változtattak. Feladata volt a COBOL különböző változatainak összehangolása. Munkatársai „bámulatos Grace”-nek hívták, ő volt a „komputerekkel társalgó parányi idős hölgy”. 

Pályafutása során számtalan díjban és kitüntetésben részesült, az Institute of Electrical and Electronics Engineers két nőt választott tagjai közé, az egyik ő volt, 1979-ben elnyerte a McDowell díjat, Reagen elnök 1985-ben ellentengernaggyá nevezte ki. 1986-ban ismét nyugdíjba ment a tengerészettől, de a munkát nem hagyta abba, a Digital Equipment Corporation-nél tudományos főtanácsadó lett, és ezt a feladatot haláláig ellátta. Grace Hopper volt az első, aki megkapta az újonnan alapított National Medal of Technology kitüntetést 1991-ben Bush elnöktől. 

85 éves korában, álmában halt meg. Katonai díszpompával Arlingtonban temették el.

1996-ban felavatták a modern tengerészeti tervezés és számítástechnika legújabb vívmányaival felszerelt, a haditengerészek véleménye szerint az akkor létező legtökéletesebb hajót. A neve USS Hopper (DDG70) volt. 

 USS Hopper (DDG70)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”

Florence Seibert amerikai biokémikus (1897–1991)

október 02, 2019 - 00:37

Doktori disszertációját a Yale egyetemen készítette 1923-ban, 1924-től a University of Chicago kutatója volt. Ő állította elő a PPD (purified protein derivative, tisztított fehérjekeverék) reagenst, amelyet napjainkban is alkalmaznak a tuberkulózis kimutatásában. Az intravénás terápia biztonságossá tételében is komoly eredményei voltak. 1932-től a University of Pennsylvania professzora volt nyugdíjazásáig, utána még 13 éven át rákkutatási programokban dolgozott. A Trudeau Medal és a Francis P.Garvan Medal kitüntetettje, 1990-ben felvették  a National Women’s Hall of Fame tagjai közé. 

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.