A Galamus-csoport szülinapjára

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A Galamus-csoport szülinapjára

december 15, 2011 - 21:53
Azért is szeretem ezt a netes politikai - közéleti oldalt, mert 40%-ban nők írják. Mégpedig nem is akármilyenek, s nem is akárhogy.

Mihancsik Zsófia

Sokszor gondolkodtam el rajta, hogy az ÉS-ben a női szerzők aránya vajon  miért a "szokásos" 10 % körüli,  amikor a magyart, az irodalmat a lányok messze nagyobb százalékban preferálják tanulmányaik során, mint a fiúk. S ők a jóval olvasottabbak is a népességen belül.

Ebben a szülinapi köszönésben, amit szintén egy női szerzőtől olvashatunk, némileg benne rejlik a válasz:

amíg nem pénzről szól a dolog, addig jöhetnek a nők.

Addig szülhetnek, gyereket nevelhetnek, háztarthatnak, sőt akár még írhatnak, gondolkodhatnak alkothatnak is - és persze megköszönhetik, hogy mindezt ingyen, önköltségen, társadalmi munkában elfogadják tőlük.

Amíg csak a baj van a kistelepülések fenntartásával, addig jó a női polgármester is. 

Az igazi választóvíz a pénz. Pénzt a nő patriarchátusban az önmegvalósításért nem kaphat. Csakis az önfeladásért, mert tőle az is elvárható.

Ettől van az, hogy Magyarországon a luxusprostituáltak jobban keresnek, mint a többdiplomás nők.

És persze ettől meri a legutolsó szedettvedett nikk  is bármely fórumon mint csoportot kurvázni a nőket.

Azokat a nőket, akik mindent megtesznek ingyen - maximum az önfeladást nem.

S mondja ezt azon csoport tagja, akiknek nem elég az ingyenes női önmegvalósítás - akinek a női önfeladás kell.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Tőlem ezért nem kapsz munkát" – szerzőnk válasza Jakab Andor blogbejegyzésére, avagy: Mennyit ér egy Nő?!

augusztus 15, 2011 - 11:54

A kérdés a közösségi oldalakon igen elterjedt és népszerűnek tűnő elolvasása után fogalmazódott meg bennem. Az író minden köntörfalazás nélkül hangot ad véleményének, mellyel, úgy tűnik, nincs egyedül, és sajnos számos állást kereső nő számára megszokott, hogy munkáltatóként nem alkalmazna női munkaerőt. Az indok egyszerű: nem éri meg!