Heti hírszemle a jogok, a kultúra és a politika világából.
"Ezt nem! Sárga rózsával az igazságért" címmel szervezett tüntetést november 4. estére Mérő Vera, Szentesi Éva és Péterfy-Novák Éva, miután a hírekből kiderült, hogy a "lúgos orvosként" ismertté vált B. Krisztián alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A panasz lényege az Index információi szerint az, hogy B. szerint az ügye tárgyalásakor sérült a jogorvoslathoz való alkotmányos joga, ezért szeretné, ha megsemmisítenék jogerős ítéletét. A testület ennek helyt adhat, ebben az esetben az orvos akár szabadlábra is kerülhet. A szervezők arra kérték a résztvevőket, hogy a kapcsolati erőszak szimbólumaként sárga rózsát hozzanak magukkal.
"Hogy mennyire az élet a legnagyobb (és olykor a legkegyetlenebb) rendező, az kiderül ebből cikkből is: Mérő Vera, a „lúgos orvos” felmentése elleni „sárga rózsás tüntetés” egyik szervezője épp az esemény előtt a saját bőrén tapasztalta meg, pontosan mi is a legfőbb problémája a rendszernek. A rendszernek, amely legitimálja a nők akaratának semmibe vételét és az erőszakot. Ne legyünk naivak: a skála széles, de a legkisebb erőszak is erőszak. A nem pedig továbbra is: NEM."
"– Amikor meghallom, hogy bármilyen új fejlemény van az ügyben, sem enni, sem aludni nem tudok napokon át – mondta lapunknak tegnap Renner Erika.
– Nem értem azt sem, hogy az ilyen fejleményekről miért nem kapok hivatalos értesítést, most is csak a sajtóból értesültem arról, hogy a támadóm alkotmányjogi panasszal élt. Nekem nincsenek jogaim, csak díszlet vagyok ebben az ügyben. Ez már rég túlnőtt azon, hogy az ember rám veszélyes: azt kellene megérteni, amit a Kúria is kimondott, hogy ez a férfi az egész társadalomra jelent veszélyt! Óriási erőt ad a támogatás, például a hétfő esti tüntetés is, hogy ennyien állnak mellettem, és egyre többen értik, mit jelent ez az egész – mondta Erika a Blikknek."
"Marikovszky Andrea, a Nők nemzetközi ligája a békéért és szabadságért tagja (az Erdogan elleni tüntetésen tartott) beszédében elmondta, hogy a szervezet 1915-ben alakult, amikor háborúk dúltak világszerte, de a feministák szembeszálltak ezzel a világgal és egy békésebb világot akartak építeni. Az örmény népirtás idején a szervezetben már volt két magyar nő, akik akkor is felléptek a népirtással szemben.
Elmondta, hogy Rojava feminista állama pedig megmutatta, hogy lehetséges egy ilyen világ építése, nekik sikerült az, ami a kapitalista patriarchátus kutyáinak nem. A háború romjaiból felépítettek egy új társadalmat. Küzdenek a nők kizsákmányolása, elnyomása ellen, a nők elleni erőszak, szexizmus, ageizmus ellen. Mindezzel példát mutatnak a Nyugat számára."
A cikk részletesen beszámol az ügyről és az eljárás menetéről.
"Bene és védői sosem azt fejezték ki, hogy a tett brutalitása és módszere abszurd, ez a típusú módszer emberileg távol áll tőle. Sosem védekezett azzal, hogy erre nem lenne képes emberileg, hiszen ő orvos, gyógyít, nem lenne erre képes, hiszen ezt a nőt szerette. Mindvégig azzal érvelt, neki erre épp nem volt már oka, mert lett egy új barátnője, egyébként keresgéljenek az áldozat szerinte zűrös kapcsolatai közt. Sőt, Bene megvádolta névvel, hivatalosan is Erika új partnerét, aki a bűntett idején már mellette volt. Nem fogta fel, hogy azzal, hogy ezt az elkövetési módot magától értetődőnek tartja egy férfitól, ezzel elismerte, hogy a módszer nem áll tőle távol."
Az első helyezést egy kispostagi háziorvos, dr. Fekete Borbála nyerte el, (a leszűkített jelöltekből álló) internetes verseny díjazottjait hétfőn tüntették ki. A doktornő 2011-ben költözött a Fejér megyei településre 11 éves fiával. Orvoscsaládból származik, ő maga aneszteziológus, intenzív terápiás és sürgősségi betegellátó orvosi szakvizsgákkal is rendelkezik a háziorvosi szakvizsga mellett.
"1942-ben csatlakozott a Hagana mozgalom Palmach nevű fegyveres csoportjához, majd 1943 júniusában bevonult a brit hadseregbe. Az alapkiképzést követően Egyiptomban kapott ejtőernyős kiképzést, hogy társaival a náci vonalak mögött megszervezzék és segítsék az ellenállási mozgalmat, s üldözötteket mentsenek.
1944. márciusában Jugoszlávia partizánok által ellenőrzött területe felett dobták le őket. Egy ideig ezen a területen maradtak, majd június 9-én elindultak Magyarország felé. Valószínűleg árulás következtében a határ átlépése után szinte azonnal egy csendőrjárőr elfogta és a pécsi kémelhárításra vitte őket.
Ekkor kezdődött el a fiatal lány öt hónapig tartó kálváriája, amelynek során számtalanszor kivallatták, kegyetlenül megkínozták, ám soha nem tudták rávenni arra, hogy küldetésükről, bajtársaikról bármit is eláruljon. Először a Gestapo kezére került, akik Budapestre vitték és itt vallatták, majd szeptemberben a magyar kémelhárítás követelte és kapta meg a foglyot. Céljaik elérése érdekében édesanyját is letartóztatták, de a vele való szembesítés sem törte meg a lányt.
Október 28-án katonai bíróság elé állították, és hűtlenség és hazaárulás miatt halálra ítélték. Fellebbezni nem engedték, de kegyelmet kérhetett volna, ő azonban ezt elutasította, mondván: gyilkosoktól nem kér kegyelmet. 1944. november 7-én a fegyház udvarán agyonlőtték. A halálos ítéletet csak 1993-ban vonta vissza a katonai bíróság."
Az Alkotmánybíróság (AB) az ötödikére kitűzött, úgy féltucat ügy közül csak egyben hozott döntést, a többi 12-ére került, így a "lúgos orvos", Bene Krisztián alkotmányjogi panasza is. Meglepő módon eltűnt a 12-én tárgyalandó ügyek közül.
"Kedden egy podcastben beszélt erről teljesen büszkén és bátran, írja a BuzzFeed. Pedig eredetileg csak azt kérdezték tőle, hogy szokott-e beszélne vele a szexről.
Nemcsak beszélünk, de van egy éves közös utunk is mindig a nőgyógyászhoz, hogy megvizsgálják a szűzhártyáját. Igen, el szoktam menni vele."
A japán cégek, amelyek bevezették a szemüvegtilalmat a nőknek, a legkülönfélébb okokra hivatkoznak. Például az egyik helyi kiskereskedelmi lánc szerint a szemüveget viselő eladók „túl hideg, elidegenítő, rideg” hatással vannak a vásárlókra. A légi közlekedésben dolgozó nőknél pedig hivatkoztak biztonsági okokra, a szépségipari munkatársaknál az volt az indok, hogy a szemüveg eltakarja a sminkjüket.
Tavalyi felmérések szerint a gyereket nevelő családok több mint negyven százaléka él létminimum alatt Magyarországon. Náluk még nehezebb helyzetben vannak azok az egyedülálló szülők (többségében anyák), akik néhány tízezernyi tartásdíjjal kénytelenek beérni. Ha egyáltalán megkapják.
Kutatások igazolják, hogy a nemi sztereotípiákat követő gondolkodás és viselkedés erősen befolyásolják az egészséggel kapcsolatos döntéseket.
A hagyományos férfiassághoz való ragaszkodás több szempontból is befolyásolhatja a pszichés és a fizikai egészséget. Önmagában az érzelmek elnyomása, vagy az, ha valaki nem beszél a problémáiról, hosszabb távon megbetegítő lehet. A férfiak a nőknél sokkal kisebb arányban keresnek fel orvost, pszichológust, mert azt tanulták, hogy ha valami bajuk van, azt egyedül kell megoldaniuk. Ráadásul a társadalom még mindig előítéletes azokkal szemben, akik valamilyen segítő szakemberhez fordulnak, és ez a férfiak esetében fokozottan igaz. Sok terapeutát is befolyásolnak saját, nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiái, ezért nem feltétlenül tudnak mindig megfelelő segítséget nyújtani. Így az egész helyzet ördögi körré válik: pont azok az emberek nem fognak segítséget kérni és megfelelő ellátást kapni, akiknek erre nagy szükségük lenne.
Érzelmek kimutatása, önfeltárás nélkül a kapcsolatokat is nehéz működtetni, ez az egyik oka annak, hogy a férfiaknak gyakran nincs sok közeli, bizalmas barátjuk, miközben a barátok segíthetnének megtartani a mentális egészséget. A hagyományos maszkulinitást követő, szexista férfiak erőszakosabbak lehetnek a párkapcsolataikban, vagy más férfiakkal. Akiket nem tartanak elég férfiasnak (például a transzneműeket), azokat akár büntetni is hajlamosak. Ilyen hozzáállással jó apának lenni is elég nehéz. A maszkulinitás emellett promiszkuitáshoz, átgondolatlan szexuális magatartáshoz is vezethet, ami miatt nemcsak a férfiak, hanem a nők egészsége is veszélybe kerül.
"A Maryam Mirzakhani-díjat (Máriám Mirzáháni) az 50 ezer dolláros jutalommal olyan fiatal matematikusnőknek fogják odaítélni, akik legfeljebb két éve szereztek doktori címet – írja a Live Science. Richard Taylor, a matematikai Breakthrough-díj bizottságának elnöke kiemelte: bíznak benne, hogy az újonnan bevezetett elismerés inspirálni fogja a nőket.
Mirzakhani 40 éves korában halt meg, csupán három évvel azt követően, hogy elnyerte a matematika egyik legjelentősebb díját, a Fields-érmet. A kutató volt az egyetlen nő, akinek odaítélték az elismerést."
Marjam Mirzahániról a Nőkért.hu-n ITT írtunk.
