Az első európai történetíró nő: Anna Komnéné

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Az első európai történetíró nő: Anna Komnéné

november 02, 2019 - 15:40
A rendkívül művelt bizánci hercegnő a 11-12. században élt.

1083. december elsején született I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és felesége, Dukasz Eirené első gyermekeként. Apja még kiskorában eljegyezte az akkori trónörökös Konsztantin Dukasszal, a kislány leendő anyósa házában nőtt fel. Tanárokat fogadtak mellé, így elmélyülhetett a matematikában, a történelemben és az orvostudományban. 1092-ben azonban apja a fiát, Anna 1087-ben született öccsét, Jóannész Komnénoszt jelölte utódjának - hiába próbálta felesége erről még a halálos ágyán is lebeszélni. Két évvel később Konsztantin meghalt. Anna így 14 évesen Nikeforosz  Briennioszhoz ment hozzá, és négy gyermekük született. 

1118-ban férjével és anyjával összeesküvést szőtt, megpróbálták Jóannészt eltávolítani a trónról (Nikeforosz javára, aki azonban vonakodott együttműködni). A császár emiatt kolostorba záratta anyját és nővérét - azonban ezt nem börtönként, hanem egy kisvárosszerű létesítményként kell elképzelni. Itt írta meg Anna apjáról szóló művét, az Alexiaszt, melyben - Bellér Béla történész szerint - "nemcsak az I. keresztes háború eseményeiről fest lenyűgöző képet, hanem feltárja a túlcivilizált, de hanyatló Bizánc, és a barbár, de életerős Nyugat közti ellentétet is". Az 1150-es években halt meg. 

A művet Passuth László magyarra fordította.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Margarete Schütte-Lihotzky osztrák építész, ellenálló (1897–2000)

február 23, 2018 - 09:53

Az első nő, aki osztrák egyetemen ( K.K. Kunstgewerbeschule) építészi diplomát szerzett. 1926-ban Frankfurt városvezetségétől kapott megbízást modern lakások tervezésére. Ennek a munkának legjelentősebb eredménye a Frankfurti konyha, napjaink építészetében is jelen van. 

Lebstück Mária honvédtiszt (1830–1892)

május 05, 2017 - 23:16

Jómódú kereskedő lánya, 13 éves korától Bécsben nevelkedett nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában és még számos összecsapásban. Huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után rövid ideig fogva tartották, fiát is a börtönben szülte meg. Rokonai közbenjárására elengedték a büntetését, de kiutasították az országból.

Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), az első női cherokee indián törzsfőnök

május 26, 2016 - 22:52

1945. november 18-án az oklahomai Tahlequah-ban született Wilma Pearl Mankiller. Az "Emberölő" családi név egy régi katonai kitüntetésre eredeztethető, amelyet az kapott annak idején, aki megvédelmezte a faluját az ellenségtől.

1956-ban családja az állami indián áttelepítő program keretében elhagyni kényszerült addigi lakhelyét, San Franciscóba költöztek. Az 1960-as években Wilma csatlakozott az amerikai bennszülöttek aktivista mozgalmához, amely abban az időben új inspirációt kapott a harmadik világbeli nacionalista mozgalmaktól és az amerikai emberi jogi mozgalomtól.