Nydia Lamarque argentin ügyvéd, költő, író, fordító, feminista (1910–1982 )

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nydia Lamarque argentin ügyvéd, költő, író, fordító, feminista (1910–1982 )

március 31, 2018 - 22:27

Buenos Aires-ben született, spanyol anyától, francia apától. Gondos nevelésben részesült, a humán tárgyak vonzották, 12 évesen írta első verseit. Családja támogatásával elvégezte a jogi egyetemet, majd sikeres vizsgák után az ügyvédi kamara tagja lett. Fiatal korától érdeklődött a társadalmi problémák iránt, vonzották a szocialista eszmék és részt vett a feminista mozgalomban. A huszas évektől jelentek meg versei, első kötetét 1925-ben publikálta. Tagja volt az írók Boedo társaságának és az Ateneo Femenino nőegyletnek. Verseken kívül esszéket, kritikákat is írt és többek között Baudelaire, Racine, Rimbaud műveit fordította. Részt vett a háborúellenes szövetség munkájában és egyik szervezője volt 1933-ban a háború ellen tartott latin-amerikai konferenciának. 
Néhány munkája: Telarañas; Elegía del gran amor; Los cíclopes: una epopeya en la calle Sucre; Acta de acusación de la vida; Echeverría el poeta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

július 08, 2013 - 19:29

Betty Naomi Goldstein az Illinois állambeli Peoriában született 1921. február negyedikén. Apjának kis ékszerboltja volt, anyja a helyi újság női rovatát szerkesztette házasságkötéséig. Anyai nagyapja dr. Horwitz Sándor magyar emigráns. A család kényelmes körülmények között élt, de származásuk miatt a helyi társaság nem fogadta be őket, a zsidó lányok a középiskolai lányszövetségbe sem léphettek be.  Betty az iskolában irodalmi újságot indított, majd később a Smith College-ban az egyetemi újság egyik szerkesztője volt.