Konek Ida festő (1856–1942)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Konek Ida festő (1856–1942)

augusztus 19, 2017 - 23:47

Pozsonyban született, Budapesten Telepy Károly, Münchenben Josef Fluggen tanítványa volt. 1885-ben Párizsba ment, ahol egy ideig Munkácsy Mihály műtermében dolgozhatott. Később hosszabb időre Firenzébe költözött. Főleg csendéleteket és tájképeket festett, de portréfestőként is elismerték, több nemzetközi kiállításon sikeresen szerepelt. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, Kassán, Pozsonyban, a kölbölkúti templom számára három oltárképet készített. 1890-ben hazatért, a budapesti Epreskerti művésztelepen volt villája, ahol privát kiállításokat is tartott. 

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia felkereste otthonában, és így írt a látogatásról: 

"A régi művésztelepen, künn az Epreskert vidékén a Petőfi-ház szomszédságában, egy tenyérnyi kert közepén kecses kis villában van Konek Ida műterme. Csupa szőnyeg a falakon apró mosolygó képek, a pompás bútorok telistele vannak finom csipkékkel, színes selymekkel….

A műterem egyik fülkéjében egy ó-hollandus csempékből rakott kandalló, peremén régi hollandi edények s a tűzhely fölött ragyogó rézüst. A kis fülke bútorzata öreg hollandus parasztasztalból és négy parasztszékből áll s az aprószemes ablakpárkányon aranyos kalitkában vidám kanári madarak fütyürésznek.

Előkelő művészi érzésű egyéniségre vall a Konek Ida otthona. E kiváló hölgy művészetének finomságait lehelte bele s így megtalálta a módját, hogy magányos életébe szépséget, melegséget és örömöt öntsön. Nem kívánkozik ki az emberek közé, a kert előtt a kis rácsos kapu csak ritkán nyílik ki…. Művészetének, otthonának és a vele együtt lakó nővérének él….

Képein, a kedves egyszerű csendéletek ropogós cseresznyéin, baraczkjain, szőlőin, a a sárga levelű rózsákon, lila orgonákon ép úgy rajta ül a béke, a nyugalom nagyszerű impressziója, mint azon az öreg tudós képén, a ki komor könyvei között bujkál s a melyet most fejezett be a művésznő.

Konek Ida világos, tiszta, egyszerű művészetével sok elismerést szerzett a magyar nő festői tehetségének a külföldön is. Kiállított már több ízben a párisi Szalonban és Karslruheban, mindannyiszor szép sikerrel. Pedig ő is végigküzdötte azokat a nehézségeket, a melyek felbukkannak a magyar művésznők útjain…. Szülőhelyétől Pozsonytól Budapestig, míg Telepy Károly mesterhez vezette az útja, sok művészi rajongást vissza kellett fojtania….

Azután Telepy után a müncheni Fluggen mester tanítványa lett. A tehetségét ekkor már felfedezték s onnan küldött több műve kiállításra került a budapesti tárlaton. Münchenből Párisba ment, hol Munkácsy műtermében tökéletesítette a tudását, később pedig már a firenzei Seuola-liberában tanult szakadatlanul, buzgósággal, hogy művészi ambiczióit kielégíthesse.

Firenzei tanulmányai után hazajött s itt az Epreskert környékén, a Kmetty-utczai kecses kis villában megalapította nyugalmas otthonát, de időközben tanulni-vágyása megint kivitte Párisba. Nemsokára azonban visszajött ismét, azóta Budapesten él és fáradtságot nem ismerő szorgalommal festegeti az ő sajátos finomságú képeit."

 

Konek Ida festményei műtermében (a Vasárnapi Újság fotója, 1913)

Konek Ida: Árnyékos teraszon 

 

Források:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Kalivoda Kata festő, karikaturista (1877–1936)

augusztus 20, 2017 - 00:00

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az első női karikaturisták közé tartozott, a Borsszem Jankó több évtizeden át közölte rajzait. Néhány munkája: Templombamenők, Kendőpróbálók, Bucsusok, Emlék, Lány guzsallyal, Kézimunkázó lány.

1913-ban a Vasárnapi Újság riportere, Kovács Lydia otthonában felkereste, és így írt róla: